Gondolat, 1881-1882 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1881-11-01 / 3. szám
— 32 — nek büntetését szenvedi, nem tesz eleget a törvénynek, mert a büntetés ép a meg nem teljesítésnek vagy áthágásnak a jele. Jézus azonban, a midőn önként oda adta magát a halálnak, nem csak hogy eleget tett a törvénynek, mely épen csak a s a r x halálát követeli, hanem azt meg is szüntette. A törvénynek ugyan is már azontúl semmi követelni valója nincs és Krisztus sem tartozik többé annak semmivel. Ha pedig vala^ mely törvénynek nem tartozom semmivel és nem is követelhet tőlem semmit, akkor rám nézve nem is létezik. A törvénynyel egyszersmind a bűn és a halálnak hatalmát is megtörte, mert a hol nincs törvé ny, ott nincs áthágás és büntetés; ott szabadság és élet van. Abban áll tehát Krisztusnak kiengesztelési és megváltási érdeme. A s a r x uralmának megtörése és a törvény megszüntetése által egyrészt megváltott minket a bűnsúly terhe alól, másrészt pedig a halálból, mely minden istenellenesnek következménye, az örök életre vezetett, mely nem más, mint a p n e u m a szerinti vagy is Istenben való élet; tehát Istennel kiengesztelt minket. Ezek szerint világos, hogy Krisztus halála az ö főtette megváltási művében, de mindig csak a föltámadással kapcsolatban, vagy annak föltétele mellett; mert csak az által bizonyította be magat valódi messiásnak. Ha föl nem támadt volna, akkor az ő halála sem lenne egyéb büntetés és megsemmisülésnél, nem pedig a törvény betöltése és megszüntetése; és ez esetben a mi hitünk is hiábavaló volna (I. Kor. 15, 14). így azonban bebizonyította azt, hogy kielégítvén és megszüntetvén a törvényt, szabadon ment ki a halál sötét barlangjából magasabb szellemi életre, hol is mint második Ádám egy új szellemi nemzedék nemzőjévé lön. Most az a kérdés, hogy mikép mondhatja Pál apostol, hogy Krisztus az emberek bűneiért halt meg, és hogy a törvényt valamint a bűn és halál hatalmát nem csak maga, hanem hívei számára is megszüntette, illetőleg megtörte ? Az, hogy az emberiség bűneiért szenvedte a halált, már a megváltás szükségéből következik; mert ha az emberiség nem lett volna oly megátalkodott, nem is lett volna szüksége megváltóra, tehát nem is jött és nem is halt volna meg Krisztus. Azért a bűn mint a törvény és halál okozója egyszersmind oka Krisztus halálának is, ha ő azt a törvény átkának megsemmisítésére szükségesnek tartotta. Nehezebb volt a felelet a másoaik kérdésre, hogy t. i. mikép lehet ^ Krisztus halála oly befolyással másokra nézve, hogy az által azok szá- ts~ mára is a törvény meg lett szüntetve és a bűn valamint a halál hatalma megtörve. Erre nézve egyrészt az ótestamentom adott útmutatást, részint pedig magából Krisztus személyéből és működéséből vonta a következtetést. Adám ugyan is bűnbeesése által a sarx és a bűn uralma alákerült, az pedig a halált, mint büntetést, maga után vonta. Utódai, mint magvából származottak, tehát mint vele lényegileg egyenlők hasonló sorsban
