Sántha Károly: Buzgóság könyve. 2. kiadás. Budapest 1912.
6. Estvéli imák
82 Esivéli imák beállott, add, hogy Rólad gondolkodjam és a te szent törvényeidről; hogy nyugodtan és édesen aludhassam karjaid közt. Óh adj, kérlek, csendes álmot és födözz be oltalmaddal! Te födöztél be engemet az én anyám méhében is. Te védtél e mai napon minden bajtól és veszélytől; Te segítői munkáimban, Te tápláltál testem szerint s boldogítál lelkem szerint, Te tartád meg kedvesimet. Legyen ezért hálaadás és dicséret szent nevednek! A fövénynél többek rajtam a te kegyes gondolatid és a te jótéteményeid. Nem érdemiem, tudom, érzem, nem érdemiem jóságodat én Istenem, mely- lyel engem olyan igen nagyon szeretsz. Csak e szíves fohászommal, töredezett, gyönge szómmal köszönhetem mindazt, amit eddig velem cselekedtél. Indíts engem, óh én Atyám, indíts engem mély hálára Teirántad mind síromig, hogy necsak az ón ajkam
