Sántha Károly: Buzgóság könyve. 2. kiadás. Budapest 1912.
13. Betegségben felgyógyuláskor
Betegségben, felgyógyulásban 355 mert az én kedves, jó gyermekem igen nagy beteg. Szeretetnek drága gyümölcse ő, életemnek boldogsága, féltett kincsem, földi mindenem. Ővéle oly gazdag vagyok, őnélküle olyan szegény! Óh lásd meg, Istenem, óh lásd meg az én bánatomat! Szívemből kérlek, reménykedem, esedezem: gyógyítsd meg őt! Add őt nékem vissza! Tartsd meg életét! Szüntesd a kis ártatlannak fájdalmait, hűvösítsd meg balzsamoddal égető kínjait! Adj nékem erőt, óh Istenem, erőt, e nagy próbában, hogy el ne csüggedjek, ne zúgolódjam, sőt állhatatosan bízzam Tebenned. Óh add, hogy mind örömben, mind keserűségben kössön Hozzád a gyermeki bizalom. Ha néked, óh Atyám, úgy tetszik, hogy életét megtartsd, könnyeim között adok hálát megtartásodért s fogadom, hogy Néked szentelem őt, utaidra tanítom, hogy lenne kedves gyermeked. Ha pedig magadhoz vennéd őt, bár 23 k
