Sántha Károly: Buzgóság könyve. 2. kiadás. Budapest 1912.

7. Ünnepi imák

142

Ünnepi imák

BÖJTBEN.

Isten, kinek a föld te zsámolyod,

A magas ég királyi széked,

S körüled csillag-miriád bolyog:

Hálát mint adjak én Tenéked? Elkárhozott valék a bűn miatt,

De szabadítóm lön te szent Fiad.

Megáldozá érettünk önmagát,

Ki ártatlan volt mint a bárány;

Az üdvnek Ő meggyujtá csillagát Golgotái kereszt oltárán.

E földrül Ő mindenkit mennybe visz Szent vére által, aki Benne hisz.

Én Jézusom, ki végig hű valál És minket oly igen szerettél;

Ki, hogy mi éljünk, értünk meghálál S hogy áldanál, átokká lettél:

Kérlek szívemből: add, ismerjelek,

S ismerve, sírig hűn szeresselek!