Sántha Károly: Buzgóság könyve. 2. kiadás. Budapest 1912.
6. Estvéli imák
Esivéli imák 103 ESTE. A nap lenyugszik, éltem elrohan, Téged kereslek most is, óh Uram! Te élsz örökké s bennem él a lélek, Ha törvényeddel egyezően élek. Múlandó földön minden porba hull, A kincs veszendő, szépség elvirul; Tavasza oly rövid az ifjúságnak, S napjaim az aggkor telére válnak. Használtam-e napomat jól s híven ? Erényvirágot termett-e a szívem? Megvan-e én lelkemnek tisztasága ? Nem léptem-e a véteknek sarába ? Ott ragyog-e én életem delén, Az égi hit, a szeretet s remény ? S hogy a szent emlék kedvét benne töltse, Yan-e pályámnak hasznos, szép gyümölcse?
/
