Schulek Tibor – Sulyok Imre: Régi magyar istenes énekek (Győr, 1945)

Kezdő vers

Non vox, sed votum, non musica chorduîa, sed cor Non damans, sed amans, cantat in aure Dei. Mely szépen zengenek a menfiyei seregek: Szent, szent, szent, kiáltják, a Zebaóth Isten. Ez azoknak édes és gyönyörű kenyerek: így élnek bú nélkül, így élnek szüntelen. No, én lelkem, itt kezdd követni munkájúkat, Akarván kóstolni édes vígasságokat. De hogy éneklésed tessék szent Teremtődnek, Szív nélkül ajakid ó ne mozogjanak! Akarsz-é áldozni kedvesen Úristennek? Hát mind szíved, mind szád éneket mondjanak. Egy szóval: száj szívből ha Istent magasztalja, így tőle az áldást itt s ott bizony várhatja. A if к I a D Á s A.