Vietórisz József (ford.): Cithara sanctorum. Régi és új egyházi énekek. (Budapest, 1935)
Első rész - VI. Böjtiek, Krisztus Urunk szenvedéséről és haláláról
116 5. Drága lényed szent illatja A mérget átváltoztatja; Italod élettel teli, Tudja, aki megízleli. Add kegyelmed stb. 6. Ha szenvedek, csak rád nézek S mindjárt égő szomjat érzek, És csak téged kereslek fel, Méltatlan is, kérésemmel. Add kegyelmed stb. 7. Üdv, jó pásztor, ki meghaltál S halálodban megfáradtál, Aki ott vagy nagy kegyetlen Megfeszítve a kereszten. Add kegyelmed stb. 8. Feláldoztad életedet, Hogy üdvözítsd híveidet, Segítséged odaadtad A jóknak és gonoszaknak. Bár jutnának kegyelmedbe, S maradnának holtig benne! 9. Meggyötörve, meggyalázva Jutottál a keresztfára ; Fejed tövis koszorúzta, Tested vessző verte csúfra. Add kegyelmed stb. 10. Véghetetlen Mindenható! Csoda ez, meg nem fogható: S ki az, aki az üdv végett Szeretettel keres téged? Add kegyelmed stb. 11. Üdv neked a kegyességben, Jézus, örök üdvösségem; Ó adj nekem tiszta éltet , Hogy szenvedni tudjak érted. Add kegyelmed stb. 12. Ó tiszta szív, ó szeretet: Tisztítsd meg az én szívemet; Legyen mindig benned élő, Vallásos és istenfélő. Add kegyelmed stb. 13. Add, hogy szívem egybeforrjon A tiéddel, s megtisztuljon, Mert csak szívem tisztasága Lehet szíved társasága. Add kegyelmed stb. 14. Ö Jézusom, fogadd hálám, Hogy váltságom véred árán Haláloddal megszerezted S ellenim lefegyverezted. Add kegyelmed stb. 15. Ha elhagyom életemet: Jézus, fogadd be lelkemet; Hozzád szálljon örvendezve, Semmi baj ne környékezze; Add rám a te áldásodat, Hogy meglássam országodat ! Kaiinka Joachim. Lamentáció szerdára, virágvasárnap után. 1. lam. Ádám kesergése bűnbeesése fölött és vigasztalódása. Saját dallam. (111.) 186. Adám kiűzetvén a Szépséges édenből, Sírva állt meg, bukásán Kesergő szégyenből; Ördög s halál vévén Hatalmat felette : Összehívta családját S ily szavakkal integette: 2. (Ádám:) Ó jaj nekem, bűnösnek És boldogtalannak, Elmondanom okait Nyomorúságomnak! Meg vagyok sebezve, Súlyos bűnbe estem : Engedtem a sátánnak, S minden javam elvesztettem. 3. Nem akarom titkolni Szívemnek bánatát : Hallgasd meg hát, gyermekem, S szánd meg szegény atyád! Bűnömért rád szállnak A bajok s keservek, S minden nehéz szenvedést Néked kell majd elviselned.