H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)
III. Az 1700-ig megjelent magyar nyelvű gyülekezeti énekeskönyvek története
dramatizált módon Jézus és egy elbeszélő mondja el a nagypénteki történetet. Jé339 zus emberként, a zsoltáros Dávid király panaszolkodó-könyörgő hangján szól. " Kapcsolódás: Már Papp Géza felhívta a figyelmet arra, hogy a kolozsvári gyűjtemény énekéi az 1648-as váradival (RMNy 2254) azonos lapon találhatóak, ezenkívül az előbbinek a végén csak csekély mértékű bővülés történt. „Ennek magyarázatát egyelőre abban kereshetjük, hogy a kolozsvári nyomdász a váradi kia333 dás hű utánnyomására törekedett." Annyiban egészíthetjük ki a fenti megállapítást, hogy - mint azt már RMNy 2564-nél írtuk - nemcsak a váradi énekeskönyvet használták ebben az időben Kolozsvárott, hanem a váradi nyomdakészletet is, ugyanis ez, a krúdában maradt váradi nyomtatványokkal együtt, szintén Kolozsvárra került. A váradihoz képest a következő új énekek szerepelnek ebben a kolozsvári kiadásban: Fáy: Magas hegyén, ím, az olajfáknak; Jöjj el hozzánk, Szentlélek, mennyből; Miskolci Csulyak: Magasztallak én téged, Isten; En híveim, én szent népem; Mire bánkódol (RPHA 999); Krisztus, ki vagy..., mennyországra [RPHA 802); Szenei Molnár: Engem igazgat az egeknek Ura; Maradj velünk, mi Krisztusunk. 1680 körül Kolozsvár - RMK 1. 1244/B [In exequiis defunctorum... Kolozsvár, Veresegyházi Szentyel Mihály, 1680 körül. J 8° - [8] 300 [4] pp. - kotta nincs - orn. 3 csonka példány (Debrecen, Kolozsvár, Székelykeresztúr). A debreceni példány az RMNy-csoport ún. betanított RMK-]ában, Zoványi nyomán, 33 4 külön tételként, RMK 1. 1618/P-jelzettel szerepel, de ezt a tételt valószínűleg onnan törölni kell, akárcsak a vers-repertóriumból (RPHA). 33 2 A katolikus forrás, Kájoni 1675-ös Cantionale catholicuma (RMK I. 1188: 197-204) a nagyheti lamentációba illesztve, más változatban (új fordításban?) közölte a verset. Szövegünkkel hasonló gondolatmenetet közöl a Petri András-énekeskönyvben (S 1 50: 38 r_ v) található, Az Olajfának nagy magos hegyén kezdetű 13 versszakos ének is. Holl Béla feltételezése szerint a szöveg forrása liturgikus latin szöveg: nagycsütörtöki responzórium és verzikulus (RMKT 17. század, 7. 600). Szövegünk közvetlen idegen nyelvű mintáját egyelőre nem ismerjük, valószínűleg egy, a latint felhasználó német feldolgozás lehet az eredetije. m RMDTII. 59. 33 4 ZOVÁNYI Jenő, 1938,383. 224
