H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)

III. Az 1700-ig megjelent magyar nyelvű gyülekezeti énekeskönyvek története

* Protestáns énekeskönyv (2., átdolgozott kiad.)· Kiadó: A nyomdász vagy a debreceni gyülekezet. Szerkesztő: A kiadásban szerepe lehetett Melius Juhász Péter (1532-1572) debreceni református lelkésznek.

6

0 akinek a szerkesztésében vagy a megrendelésére nyomtathatták ki az énekeskönyvet. Valószínűleg a csekély példányszámban nyomtatott előző énekeskönyv (RMNy 160) hamar elfogyott, s a debreceni, valamint annak környékén lévő nagyobb számú gyülekezetek a század folyamán igényelték az újabb és újabb debreceni kiadásokat. De, mint Czeglédy Sándor rámutat. az előző énekeskönyvet nyomtató Huszár Gál nem feltétlenül ismerte a Debrecen környéki énekanyagot, ezért hamarosan szükségessé vált egy debreceni énekkészlettel kibővített új kiadás.

6

1 Bucsay Mihály véleménye sem tűnik kizártnak, mely szerint Szegedi Gergely, Melius Juhásszal való „teljes elvi megegyezés alapján" már az 1562-i kiadást is szerkeszthette.

6

2 Felépítés: A meglévő töredék alapján nem lehet eldönteni, hogy Huszár Gál előszava szerepelt-e ebben a kötetben is; a címlap felépítése a két kiadásban hasonló lehetett. Szerkezet: Valószínűleg a Váradi énekes könyvhöz (RMNy 222) hasonlított, ugyanis a meglévő 6 éneknek a sorrendje és szövege (kis eltérésekkel) teljesen megegyezik a két gyűjteményben. Enekversek száma: A töredék mindössze 6 éneket tartalmaz. Kapcsolódás·. Bár a fennmaradt versek sorrendje megegyezik a Huszár Gálfélével (RMNy 160/1), de ott a kötet elején nagyobb számú ének helyezkedik el, mint ebben a Melius Juhász-félében. Ez utóbbit tehát átdolgozott kiadásnak kell tartanunk, és fel kell tételeznünk szorosabb kapcsolatát az 1566-os Váradi énekeskönyvveI.

6

3 Ráadásul ez utóbbi kötéstáblájából áztatták ki töredékünket, ami szintén a két énekeskönyv közötti összefüggésre mutat: a Váradi énekeskönyv 6

0SCHULEK Tibor. 1970, 120: a címlapján vagy az előszó végén szerepelhetett Melius Juhász neve. Ugyanis Bornemisza Péter (RMNy 541: 559r) azt írja, hogy a Csoda dolgot beszéllenék (RPHA 228) kezdetű verset Melius Péter énekeskönyvében találja meg az olvasó. Márpedig ennek a versnek mindössze egy megjelenését ismerjük (RMNy 222: 161). de a váradi énekeskönyvet nem Melius Juhász szerkesztette. Eszerint a vers valószínűleg RMNy 178-ban jelent meg először (ZOVÁNY1 Jenő, 1915, 278-279). 6

1 CZEGLÉDY Sándor, 1967, 369. 6

2 BUCSAY Mihály, 1945, 95-97. 6

3 L. BOTTÁ István táblázatát, 1991. 385-395. 1 14