H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)

III. Az 1700-ig megjelent magyar nyelvű gyülekezeti énekeskönyvek története

Β· ( )3r~( ) ( W Újfalvi olvasókhoz-éneklőkhöz szóló előszava.

14

8 Újfalvi szövege egyháztörténeti, himnológiai, irodalomtörténeti és bibliográfiai adatai miatt kiemelkedik a kor többi előszava közül. C. Az RMNy az előszó végén lévő TAB őrszó alapján helyesen feltételezi, hogy az előszót tartalomjegyzék követte. Ez a ma már hiányó Α-ívfüzeten foglalhatott helyet. D. Enekek. E. Az 1. rész vége csonka, 'Bre' őrszavú folytatását egyelőre nem sikerült megfejteni. A következő debreceni kiadás (RMNy 1107/1) az énekek sorrendjében nem pontosan követi Újfalvi gyűjteményét, így az 1. rész végéről esetleg hiányzó vers(ek) kikövetkeztetésében nem segíthet. A meglévő Qi

r_

v levél után az RMNy feltételezése szerint még 1 levél következett. A 'Bre' őrszó valószínűleg nem egy újabb vers címét jelzi, hiszen a címeket (s ha volt, a hozzájuk tartozó őrszót is) mindig verzálissal közölte Újfalvi. Elképzelhető, hogy a kötet végén egy rövid intés lehetett (Brevis admonitio ?). Feltételezhető, hogy az utolsó levélen a 149. zsoltár idézete zárta le az énekeskönyvet. Az 1616-os, az 1620-as és az 1632-es debreceni, valamint az 1635-ös lőcsei énekeskönyvben ugyanis szintén megtalálható a zsoltáridézet: „Dicsiretet mondgyatok Istennek az Szenteknek gyülekezeti149 ben". Néhány ének ez utóbbi gyűjteményekben követi ugyan az idézetet, de ez részint a pótlások miatt, részint az énekek sorrendjének a megváltoztatása miatt fordulhat elő. Felépítés

Γ A. Címlap: In exequiis defunctorum. / HALÓT TEME=/teskorra való / ENEKEK./ Azoknak kedvókert kik Hlyen utolso ßükseg-/ben ßolgalnak, ößve ßedegettetek, / es ki bocsátották. / Második editio, bóveb az elsónel. / [dísz] / Hebr. 9. 27. / El vegezet dolog hogy az emberek egyßer meg / hallyanak, az utan itilet leßen. / DEBRECENBEN / Nyomtatta Lipsiai Pal. M. DC11. B. A

)

v: „Ecclesiastici 7. 40. / In omnibus operibus tuis memorare novissima tua, et in asternum non peccabis. Ibidem cap. 30.'

M

) / Melior est mors quam vita amara, et requies aeterna, quam languor perseverans. Augustinus de disciplina Christiana. / Latét ultimus dies, ut observentur omnes dies. Serö parantur remedia cum mortis imminet periculum.""

1 l4

SA szöveget I. a 3. sz. függelékben. 14

9 RMNy 1107/1: 174v; 1628/1: 395. ,s

oSirák 30, 17. 15

1 AUGUSTINUS Aurelius (354^130): Sermones, sermo 39. 143