H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)

II. Az éneklést és énekszerzést meghatározó követelményrendszer

meg sem a kézirat megrendelőjét (Kövendi Jánost), sem másolóját és az ajánlóvers íróját (Felvinczi Györgyöt) abban, hogy mindhárom zsoltárfordító munkáját az utókorra átörökítse (vö. S 101 és S 105). Ez arra mutat, hogy az unitárius gyülekezetek vagy mind a háromféle fordítást, vagy pedig gyülekezetenként változóan csak egyiket használták. Az ajánlóvers szerint („torokkal és hangossal") Bogáti Fazakasét énekelték (I. a zsoltárok szombatos befogadását). - Nógrádi az olvasás (írás) tanulására, Szathmárnémethi pedig minden rendek (férfiak és nők) olvasásra tanítására buzdított - T30: 30; T36: f

8

r - Tótfalusi Kis Miklós összehasonlítása a magyarok és külföldiek írás- és olvasástudásáról; külföldön nemcsak olvasni tudnak, hanem a templomba sem mennek könyv nélkül (az egész Biblia vagy az Újszövetség, vagy legalább a Zsoltárkönyv mindenkinél ott van); művelődési program megfogalmazása: a tudós emberek írjanak és vásároljanak könyveket; tanítsák a népet; a gyerekek iskoláztatására ne sajnálják az emberek a pénzt, és legalább olvasni tanítsák meg őket

16

3 - Él3; N19A: 69. - A szöveghagyományozódás konzervativizmusa és a protestantizmus biblicizmusa: a megszokott énekek szövegét csak akkor változtatta meg a szerkesztő, amikor a Bibliában is található szöveggel helyettesíthette az idegen szólás formáit - Él4: )(3

V. II. 9. A protestáns istentiszteletek zenéje A Bárdos Kornél vezetésével lezajlott levéltári kutatómunka feltárta a szabad királyi városok és mezővárosok zenei életével kapcsolatos forrásokat. Az elemzések során"'

4 bemutatják azokat az adatokat, amelyek az evangélikus istentiszteleten folyó egy- és többszólamú éneklésre, valamint zenekari- és/vagy orgonajátékra vonatkoznak. Tisztázzák a toronyzenészek istentiszteleti szerepét és a kántorok 16

2 Az unitárius énekek kiadását és irodalomtörténeti értékelését 1. RMKT 17. század, 4. 16

3 Tótfalusi Kis művelődési programjával kapcsolatos összefoglalás: TÓTFALUSI KIS Miklós, 1974. 71 skk. 16

4 L. elsősorban Bárdos Kornél város-monográfiáit, valamint doktori disszertációját és Rennerné Várhidi Klára tanulmányait a Zenetudományi Dolgozatok köteteiben. Bárdos Kornél (1982, 75-76) 1660 körüli kassai adatai például a bíróválasztáskor zajló zenés-énekes istentiszteletről. valamint a toronyzenészeknek a magyar gyülekezet istentiszteletén való szerepléséről szólnak. 77