H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)
III. Az 1700-ig megjelent magyar nyelvű gyülekezeti énekeskönyvek története
1629 nyarán lefordította a Discursus de summo bonot (RMNy 1483), s akinek kérésére esetleg egy énekeskönyv-kiadvány-tervezetet is készíthetett. A Szenei Molnár által összeállított 1612-es oppenheimi kiadás mindenképpen mintát adhatott a Zsoltárkönyv és a gyülekezeti énekeskönyv együttes megjelentetéséhez és használatához. Az Evangélikus Országos Könyvtárban az oppenheimi kiadásnak egy olyan (nem korabeli kötésű) példánya található, amely csak az énekes részeket tartalmazza. 20 0 Ennek két oka lehet: vagy a gyűjtemény többi része (a kötet eleje és vége) elhasználódott, vagy a Zsoltárkönyvet az egyéb énekekkel, gyülekezeti énekeskönyvként, külön is forgalomba hozták. A Szenei Molnár-féle gyülekezeti énekeskönyvnek a terjedelme összemérhető a korabeli magyar gyűjteményekéivel. Az oppenheimi kiadás megjelenési évéig, 1612-ig a magyar énekeskönyvekben előforduló énekek száma 100 és 300 ének között mozog. Szenei Molnár a 16. század mintegy 565 magyar gyülekezeti énekéből ugyan csak 50-et válogatott ki, de ha ehhez hozzáadjuk a 17. századiakat (21) és a 150 genfi zsoltárt, akkor egy terjedelmesebb énekeskönyvet kapunk 221 énekkel. Kapcsolódás: Stoll Béla, a kritikai kiadás sajtó alá rendezője szerint az 1607-es Zsoltárkönyv (RMNy 962) közvetlen mintája a genfi zsoltárok Ambrosius Lobwasser-féle német fordítása, annak is az 1594-es lipcsei kiadása. Az oppenheimi 1612-es kiadás (RMNy 1037) gyülekezeti énekeskönyv-részének szerkezete „a debreceni, ún. református típusú énekeskönyvekével egyezik". A „hív barátok" bíztatták Szenei Molnárt arra, hogy válogatott zsoltárokat és szokott rövid dicséreteket adjon a Zsoltárkönyv mellé: a „szokott jelző azt mutatja, hogy Szenei elsősorban a legismertebb, legnépszerűbb énekeket válogatta ki", mint ezt főleg az ünnepi és halotti énekek csoportja mutatja. A zsoltárok esetében Szenei Molnár érvényesítette saját esztétikai szempontjait is: „a Psalterium Előszavában általa megdicsért zsoltárszerzőket, Szegedi Gergelyt, Sztárai Mihályt és Skaricza Mátét mind szerepelteti". A zsoltárokat és dicséreteket Szenei Molnár az 1574-es Huszár Gál-féle (RMNy 353), az 1582-es Bornemisza-féle (RMNy 513), a Beythe István-féle (RMNy 648) és az 1602-es Újfalvi-féle debreceni (RMNy 886) énekeskönyvből veszi át.-01 Szenei Molnár a gyülekezeti énekeskönyvekből közölt szövegekkel önálló módon bánik: „formailag pontosabbá, tartalmilag érthetőbbé" teszi őket." " A kritikai kiadás megállapításait elfogadva, először nem kerestem az oppenheimi kis gyülekezeti énekeskönyv további mintáit. A párizsi könyvtárakban fellelhető német énekeskönyveket átnézve azonban rábukkantam egy olyan 1609-es herborni kiad20 0 Jelzete: R 251. 20 1 RMKT17. század, 6, 403, 437-438. 20 2 RMKT 17. század, 6, 440. 160
