H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)

I. A 16-17. századi magyar nyelvű protestáns éneklésről tanúskodó források

hogy a Bibliából kell őket szerezni. Választ kellene kapnunk arra a kérdésre, hogy az énekek milyen hermeneutikai lehetőséget jelentettek a korban. A bibliai helyek 7 8 mutatója pontossá tehetne egy ilyen elemzést. Martin Rössler a német énekek bibliai forrásait kimutató R. Köhler találó összegzését idézi: a református egyház a Biblia igéjével (1. a genfi ZsoltárkönyveX), az evangélikus pedig a Bibliá ból éne­kelt. A 16-17. századi magyar gyülekezeti éneklésre elsősorban ez utóbbi vált jellemzővé. Bibliai parafrázisok és a Biblia szellemében megfogalmazott énekek keletkeztek. Irodalmi szempontból is hozhatna új eredményeket a bibliai interpre­táció elemzése. Egy jellemző példával támasztható alá ez utóbbi állítás. „Krisztus hét szava a keresztfán" bibliai témája igen népszerű volt a német énekköltésben. Az evangéliumi szövegnek nálunk is három változata született a 17. században. Kettő közülük híven követi az eredeti, 9 német mintát, és tényszerű szárazsággal idézi Krisztus szavait. Ezzel szemben Pécseli Király Imre verziója 1 0 költői képek­kel teszi szemléletessé a bibliai eseményeket." Irodalomtörténetileg talán a legfontosabb lenne az egyes műfajok történetét megírni. Markus Jenny 1" az egyházi énekek műfajait tartalmi és funkcionális, va­lamint formai jegyek alapján határozza meg. A korszakunkba tartozó gyülekezeti énekek eszerint a következő műfajokba oszthatóak be: Ordinariumslied (gyüle­kezeti énekként a Gloria, Sanctus és Agnus Dei); kirchenpolitisches Agitations­lied; Psalmlied; Katechismuslied: Kinderlied; Epistel- und Evangeliumslied; Sacramentslied; Lied zu den Kasualien (temetési és házassági énekek); Trost- und Vertrauenslied; Bußlied. Ezek mindegyikére találunk példát a magyar anyagban 7 Az RPHA letölthető változata lehetővé teszi, hogy kiválasszuk a gyülekezeti énekek cso­portját, majd ezen belül a bibliai eredetű fordításokét (a bibliai könyvek sorrendjében). Az esz­köz azonban sajnos nem alkalmas arra. hogy általa a szövegekben megbújó bibliai utalások nyomára bukkanhassunk. 8 RÖSSLER, Martin, 1982, 1 18. 'ismeretlen szerző: Jézus a keresztfán függvén, és teste sebhetett lévén és Serédi János jobb verselésű változata: Jézus a keresztfán függvén, és teste sebesített lévén. 1 0 Paradicsomnak te szép élő fája. " Nem kapcsolódik szorosan témánkhoz, mégis meg kell említeni, hogy közvetlen gyakor­lati haszna is lehet az ilyen vizsgálódásoknak. Pécseli Király éneke megtalálható ma is mind a reformátusoknál, mind az evangélikusoknál. Ez utóbbiak énekeskönyvében azonban olyan rö­vidített változatban, amelyből nem derül ki, hogy az ének valójában Krisztus hét szaváról szól. Az énekeskönyvekben mindenképpen azt a külföldi gyakorlatot kéne követni, amely a teljes éneket közli, s csillaggal jelöli meg azokat a versszakokat, amelyeket az istentiszteleten ajánla­tos elénekelni. 1 2 TRE, 18, 606-616.

Next

/
Oldalképek
Tartalom