H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)

II. Az éneklést és énekszerzést meghatározó követelményrendszer

905 igazságban akar Isten tiszteltetni;" Szent Pál az énekléshez „nem számlálja a muzsikát".

20

6 A puritánok orgona-fel fogását Csomasz Tóth Kálmán mérsékeltnek minősíti: a puritanizmus „ha talán nem is folytatta az orgonával szembeni türelmetlen és 907 ellenséges magatartást, a hangszer felkarolását sem szorgalmazta."" A nyilatkozatokat olvasva azonban nem tűnnek ilyen békésnek a puritán orgonanézetek. Szinte mindig, amikor az éneklésről szót ejtenek, megemlítik az orgonát is. Akár908 csak a korábbi református szerzők, ők is Vitalianus pápában" látják az orgona első alkalmazóját. Czeglédi István (T25: 559) a régi érveket ismétli: értelem nélküli zengés, ótestamentumi szokás, nincs az Ujtestamentumban, katolikus visszaélés (T28: 69). Új elemként bővül a hivatkozott külföldi szerzők köre. Pósaházi Já909 nos (T27: 694) Gijsbert Voet" orgonáról szóló disputációjára utal: akárcsak a hangos éneklés, az orgona is elnyomja a szavak értelmét. Az Arthur Hildersam 9 ι ο müvét" fordító Nógrádi Mátyásnál, ugyancsak új elemként, megjelenik az a kérdés: ha ceremóniás dolog az orgona, akkor a katolikusok és evangélikusok mellett a református hollandok („belgák") miért használják az istentiszteletükön. A katolikusokat ő is elintézi Vitalianus pápával. Az evangélikusoknak azon gyakori érvét, hogy orgonával a népet kegyességre lehet indítani, mint pápista és zsidózó szokást értelmezi, amely helyett Isten lelke kell, hogy tanítson. A hollandoknál azonban (akiknél a legtöbb puritán szerzőnk megfordult) a Csomasz Tóthnál emlegetett engedékenységet látjuk: a hollandok csak elszenvedik az orgonát, de nem helyeslik; adiaphoronnak tartják, sőt, ahol nincs még orgona, ott tiltják az építését. A vélemények hátterében az állhat, hogy Hollandiában az 1640-es években újra élénk vita bontakozott ki az orgona istentiszteleti szerepéről,

21

1 illetve, hogy használták istentiszteleten az orgonát. Bándi P. Sámuel 1690-es (T38: 3, 82) véleményét - „az igaz Réformáta vallásnak fundamentomos igasságinak kára nél2<

)' .János evangéliuma 4: 24. 20

6 Pál levele a kolosséiakhoz 3:16. 20

7 CSOMASZ TÓTH Kálmán. 1959, 247. 20

8 657-672 között pápa. 20

9 VOET, Gijsbert (1589-1676, utrechti egyetemi tanár, a református orthodoxia vezetője): Gymnasium Ultrajectinum, seu Disputationes Theologicce, cap. 40. 21

0 CLII lectures upon Psalm LI. 21

1A vélemények összefoglalva megjelentek 1641-ben Leydenben (Responsa prudentum...). Constantijn Huygens (1596-1687, holland diplomata és zeneszerző) műve az orgona használata mellett érvel, míg Johan Janszoon Calckman (a hágai gyülekezet tagja) az orgona ellen foglal állást (HUYGENS, Constantijn, 1964). 88