H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)

II. Az éneklést és énekszerzést meghatározó követelményrendszer

905 igazságban akar Isten tiszteltetni;" Szent Pál az énekléshez „nem számlálja a muzsikát". 20 6 A puritánok orgona-fel fogását Csomasz Tóth Kálmán mérsékeltnek minősíti: a puritanizmus „ha talán nem is folytatta az orgonával szembeni türelmetlen és 907 ellenséges magatartást, a hangszer felkarolását sem szorgalmazta."" A nyilatko­zatokat olvasva azonban nem tűnnek ilyen békésnek a puritán orgonanézetek. Szinte mindig, amikor az éneklésről szót ejtenek, megemlítik az orgonát is. Akár­908 csak a korábbi református szerzők, ők is Vitalianus pápában" látják az orgona első alkalmazóját. Czeglédi István (T25: 559) a régi érveket ismétli: értelem nél­küli zengés, ótestamentumi szokás, nincs az Ujtestamentumban, katolikus visszaé­lés (T28: 69). Új elemként bővül a hivatkozott külföldi szerzők köre. Pósaházi Já­909 nos (T27: 694) Gijsbert Voet" orgonáról szóló disputációjára utal: akárcsak a hangos éneklés, az orgona is elnyomja a szavak értelmét. Az Arthur Hildersam 9 ι ο müvét" fordító Nógrádi Mátyásnál, ugyancsak új elemként, megjelenik az a kér­dés: ha ceremóniás dolog az orgona, akkor a katolikusok és evangélikusok mellett a református hollandok („belgák") miért használják az istentiszteletükön. A kato­likusokat ő is elintézi Vitalianus pápával. Az evangélikusoknak azon gyakori ér­vét, hogy orgonával a népet kegyességre lehet indítani, mint pápista és zsidózó szokást értelmezi, amely helyett Isten lelke kell, hogy tanítson. A hollandoknál azonban (akiknél a legtöbb puritán szerzőnk megfordult) a Csomasz Tóthnál em­legetett engedékenységet látjuk: a hollandok csak elszenvedik az orgonát, de nem helyeslik; adiaphoronnak tartják, sőt, ahol nincs még orgona, ott tiltják az építését. A vélemények hátterében az állhat, hogy Hollandiában az 1640-es években újra élénk vita bontakozott ki az orgona istentiszteleti szerepéről, 21 1 illetve, hogy használták istentiszteleten az orgonát. Bándi P. Sámuel 1690-es (T38: 3, 82) vé­leményét - „az igaz Réformáta vallásnak fundamentomos igasságinak kára nél­2< )' .János evangéliuma 4: 24. 20 6 Pál levele a kolosséiakhoz 3:16. 20 7 CSOMASZ TÓTH Kálmán. 1959, 247. 20 8 657-672 között pápa. 20 9 VOET, Gijsbert (1589-1676, utrechti egyetemi tanár, a református orthodoxia vezető­je): Gymnasium Ultrajectinum, seu Disputationes Theologicce, cap. 40. 21 0 CLII lectures upon Psalm LI. 21 1A vélemények összefoglalva megjelentek 1641-ben Leydenben (Responsa prudentum...). Constantijn Huygens (1596-1687, holland diplomata és zeneszerző) műve az or­gona használata mellett érvel, míg Johan Janszoon Calckman (a hágai gyülekezet tagja) az or­gona ellen foglal állást (HUYGENS, Constantijn, 1964). 88

Next

/
Oldalképek
Tartalom