H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)

III. Az 1700-ig megjelent magyar nyelvű gyülekezeti énekeskönyvek története

A szakirodalomban általánosan elterjedt az énekeskönyv pietista minősítése. Payr Sándor

3

5" a ZMK-1 a magyar pietisták új énekeskönyveként tárgyalja.

3'

3 Szent-lványi Béla szerint Ács Mihály működése pietista: „Nem teológiai munkákat, hanem kizárólag érzelmi jellegű intelmeket, imádságos könyveket és énekeket írt."

35

4 Ő is, akárcsak a fent említett szerzők, az 1686-os lőcsei német énekeskönyvet (RMK II. 1583) sorolja fel a ZMK forrásaként. Ács Mihályt a pietizmus hívének tartja, aki „a német énekkincsből is a pietista énekekhez nyúlt a legszívesebben." A pietizmust mint kegyességi jelenséget értelmezi, s az énekek fő jellegzetességei közé sorolja a lelki újjászületés iránti igényt, a lélek és Jézus közötti szerelmi misztikát, valamint a világtól való menekülést a lélek bensőségeibe.

3

5' Csomasz Tóth Kálmán „nem hivatalos egyházi énekeskönyvül használt kiadvány"-nak nevezi a ZMK-1.°

6 Az akadémiai irodalomtörténet „pietista szellemű" 357 gyűjteménynek minősíti. A pietizmus-kutatás fellendülésével a pietizmusfogalmak pontosabbá váltak. Csepregi Zoltán a pietizmus szűkebb definícióját használja (vallási reformmozgalom, mely mögött a vallási élet megjavítására törekvő közösség áll). Lövei Balázs pietista beállítódását művei alapján nem tartja igazolhatónak, s joggal állapítja meg: „nem valószínű, hogy az 1677-től [tübingeni] Stift-lakó Lövey Balázs ... pietista eszméket vitt innen haza (és az teljesen kizárható, hogy egy évtizeddel korábban az idősebb Ács Mihály ugyaninnen kész pietistaként tért volna haza)." A későbbi evangélikus énekeskönyvekre vonatkozóan hangsúlyozza, hogy ezek „elsősorban nem a pietizmus terjesztésére, 358 hanem a betűínség enyhítésére szolgáltak." A ZMK-elemzésben a fenti véleményeknek és a kötet pietizmushoz való viszonyának az árnyalását kíséreljük meg. Fontos kérdés, hogy a szerkesztők minek alapján válogatták ki éppen ezt a 99 gyülekezeti éneket, hiszen például az 1694-es német nyelvű lőcseiben 178 német ének található, s ebből a ZMK csak 36-ot vett át. Az 1690-es évekre egy-egy magyar protestáns énekeskönyv már több száz éneket közölt, s a német evangélikusoknál az is előfordult, hogy ezer éneket meghaladó gyűjteményt jelentettek 35

2 Payr ugyan egy hamis impresszumú, ezért tévesen 1696-ra datált ZMK-ró\ ír, de ennek énekanyaga az egyetlen 17. századi kiadással nagyrészt azonos, tehát a megállapítások érvényét nem befolyásolja. 35

3 PAYR Sándor, 1898, 64; 1936, 417 skk. 35

4 SZENT-IVÁNYI Béla, 1936, 35. 35

5 FRIEDRICH Károly, 1944A, 93 skk. L. Szent-lványi Béla pietizmus-felfogását (1936, 16). 35

6 CSOMASZ TÓTH Kálmán, 1984, 6. 35

7 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig, 1964. 456. 35

8 CSEPREGI Zoltán. 2000, 19. Szent-lványi nézetének (1936, 35) cáfolata: 39. 235