H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)
II. Az éneklést és énekszerzést meghatározó követelményrendszer
Carmen intelligo, quo vei deus laudatur, vei virtutes praedicantur, vei vita nostra instituitur" 4 5 A 17. századból mindössze egy összefoglaló munkát idézek: a több kiadásban közkézen forgó Critica sacra-1, Edward Leigh angol szerző munkáját, amely az Újszövetség görög szavainak magyarázatát adja. A 'hümnosz' szó értelmezésénél Leigh is hivatkozik Ef. és Kol. helyeire: intések a feddhetetlen erkölcsökre vagy szent életre (psalmi) - isteni dicséretek, megemlékezések Isten jótéteményeiről (hymni) - a „legfőbb jóról" vagy az ember örök boldogságáról szóló tanítások (cantiones); hangszerrel kísért ének (psalmus) - énekhanggal előadott ének (hymnus) - mindenféle módon előadott ének (ode seu cantio). 4 6 A 16-17. század magyar teológiai irodalma mindössze három helyen foglalkozik a zsoltár-dicséret-lelki ének műfaji szempontú magyarázatával. Nagyon sok esetben az énekekről szólva csak annyit mondanak forrásaink: „zsoltárok és énekek" énekeltetnek (T40: Az unitárius Enyedi György, egyelőre nehezen értelmezhetően, három fogalmat használ: Pál apostol „mikor penig így szól: Dicséretekkel, dudolasokkai, énekekkel, minden rendbeli énekleseket befoglal. Mintha azt mondaná: Ne lehessen olyféie beszéddel való zengedezés és vigasságnak jelentő igéje, akár psalmus, akár himnusz, akár cantionak neveztessék" (PIO: 174). Enyedi nem szinonimaként kezeli a háromfajta éneket, de nem is határozza meg értelmüket: „minden rendbeli éneklések"-nek nevezi őket. Majd mindhármat elkülöníti az „olyféie beszéddel való zengedezés"-től, a „latorságokról, éktelen és fertelmes dolgokról" szóló énekektől. Geleji Katona István 4 7 (Él 1: ((3) v) előszava ebben a tekintetben is kiemelkedik környezetéből. A görög eredeti alapján, többször eltérve a fenti protestáns magyarázatoktól, csak a szertartási énekekre vonatkoztatja a páli helyet. Az éneklés három nemét, genusát Geleji Katona így határozza meg: Prófétáknak (főleg Dávidnak) énekei, amelyet prófétai lélekkel szereztek [prózai zsoltárok] (psalmusok) - isteni dicséretek, latinul canticumok, amelyben Isten valamilyen jótéteményéért dicsértetik: ó- és újszövetségi canticumok, mint Mózesé, Miriámé, Deboráé és Báráké, Annáé, a három iijúé a tűzben, Máriáé, Zakariásé és Simeoné (hymnusok) - énekek, melyekben nemcsak isteni dicséretek, hanem intések, tanításokjövendölések és hálaadások is vannak, mint pl. Salamon Énekek éneke, a mi 4 51533 után, 441. (Lelőhely: EOK.) 4 6 LEIGH, Edward, 1696, 608. 4 7 L. erről H. HUBERT Gabriella, 1989, 299. 49