H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)
Függelék
Gloria Patris. 69 4 Kózónségessen éneklúnk Orgona szo nem kel a' mi éneklésink mellé. Vide Platin. 695 Polydor. Vergil. 1. I.e. 15. 69 6 Mértékletes szóval éneklúnk. valo, az az, fóllyeb és fóllyeb valo zengéssel mondunk: meg tartyuk a' Szent Háromságnak dicsőségére szereztetet ime' verseket-is: Dicsőség legyen Atyának, es Fiúnak, es Szent Lélek Istennek. Miképpen kezdetben dicsőséges vala: most és mind őrókkén őrőkké, Ugy légyen. VII. A' szent gyülekezetben noha magán éneklő Deáki sereget tartunk: 69 7 mindazáltal a kősségnek-is velünk valo éneklését javailyuk, mint a' Corinthusbéli Ecclesiákban szokot dolog volt, 1. Cor. 14. és a' gyermeki éneklő [44:] sereg-is Jerusalemben a' Templomban áldotta Urunkat, Matth. 21. VIII. Az Ο Testamentombélieknek vigasság tévő szerszámokkal, mellyeket Szent Dávid rendelt volt az éneklések mellé, mi nem élünk: minemőek voltanak a' Hárfa, Hegedő, Cimbalom, Dob és Trombita, 698 Kürt, Orgona, és egyéb effélék, mellyek Ο Testamentombéli rend tartások voltanak; Azokrol emlekezik Sz. David imez 150 Soltárábol: Dicsérjétek az Urat Trombitáknak zengésével, dicsérjétek ótet Lantal és Hegedóvel: dicsérjétek őtet Dobokkal és sípokkal, dicsérjétek ótet huroknak zengésével, és Orgonákkal: dicsérjétek őtet hangos Cimbalmokkal, dicsérjétek őtet vigasság tévő Cimbalmokkal; Az Uy Testamentombéli Anyaszentegyházban-is a' szent Apostaloknak idejétül fogva 700 esztendeig közel nem volt szokásban. Gőrjesztyük azért sziveinket áhétatosságra nem afféle értelem nélkül való zöngéssel, hanem az énekekben valo mennyei és lelki dolgoknak gyönyörűséges 69 9 hangicsálásival. IX. Az énekléseket 70 0 azért nem tészük torkunk szakattáig valo kiáltásokkal, a' testnek indulattyábol, csak időnknek és bánatinknak el mutatásáért, mint a' danogato emberek, hanem gyönyörűséges, mértékletes, 69 4 Az ún. kis doxológia. 69 5 PLATINA (SACCHI), Bartolomeo: Liber de vita Christi ac omnium pontificum. 69 6 VERGILIUS, Polydorus: De inventoribus rerum libri octo, lib. 1. cap. 15. 69 7 Saját, tanulókból álló kórust. Az éneklő deáki seregnek külön helye volt a templomban, ahogy Samarjai az agenda elején írja (9): „Ujonnan-is épéttetúnk Templomokat, nem annyira ezüstel, arannyal, vagy drága kövekkel és egyéb ezkózókel ékesítvén azokat, mint törvény szerént valo igaz Isteni szolgálattal és tisztelettel. Mellyekben a' Szent Sacramentomnak osztogatására valo Oltárokat-is épéttűnk, kórósztóló helt-is, Predikállo széket-is, Chorust-is, az az, Enekló seregnek valo helyet." 09 8 A szövegben: „Trobmita". 69 9 A szövegben: „gyónyósüséges". 70 0 A szövegben: „énkléseket". 454
