H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)
Függelék
GELEJI KATONA István intése, 1636. (RMNy 1643) 65 1 [Mm,,:] AZ KEGYES OLVASOKHOZ ES ENEKLÓKHÓZ TETETETT RÓVID INTÉS, EZ GRADVALNAK NYOMTATTATASABAN ESETT VETSEGEK ES AZ IGAZ MAGYARAN VALO IRASNAK MÓDJA FELÓL Noha az menyire tőlem tóbb foglalatosságim kózótt lehetett, attól fogva az hói az én kezemre kólt, szorgalmatoson {igyekeztem ugyan rajta, hogy ez Enekló kónyv minden vétek nélkül nyomtattatnék ki, s-én miattam, merem-is mondani, hogy tsak mi kitsiny és keves vétség-is benne nem esett, a' mikor honn 65 2 lehettem, de bánatoson kell ez sok fogyatkozásoknak illyen hoszu Laistromokot látno(m), és le irnom, mellyeket ejtett az könyvnyomtató, rész szerent eszeskedéseből a' maga ítéletit kózbe(n) vetvén, rész szerént talám restsége miatt, hogy a' próbát, a' mint tólem el vitte, meg ne(m) corrigálta, hane(m) tsak ugy hagyta, s-resz szerént penig az irott Graduál-is adott okot reá, mert ugyan-is vétkes példáról nehez igaz himet varrani, 65 , a' mellyben tsak amaz igen kóz paraszt, és gyermeki Magyar írásnak módja kóvettetett, én sem kévántam minden aprólékért az szép könyvet motskolni. Az vétségek azért ebben az Magyar Gradualban, mind egy, s-mind más okból, két félék: Közönségesek és kiváltképpen valók. Közönségesen egy falkáig 65 4 semmi külómbs^g nem tétetett az i, y, j, bötük kózótt, hane(m) válogatás nélkül eggyik az másikért vétetett, holott éppenséggel kűlómb kűlómb nemű bötük legyenek, s-sokkal más képpen-is pronuntiÁltass?k 65 5 az i, s-másképpen az j, azypsilont penig tsak ott kellessek vetni az Magyar nyelvben, az hói az consonánst, 65 6 kiváltképpen az g-et, az l-et, az n-et, és az t-et wo//;alni, meg lágyítani, kelletik, mint gyík, gyikény, ajánlyuk, nyel, nyelv, tyúk, sarkantyú, &. Dísztelenül íratott tehát: kóniorúly pro 65 7 kónyórülly, raitunk pro rajtunk, mert amúgy 65 1 A szövegkiadás alapja: az Öreg Graduálnak az OSZK-ban található példánya. Kiadva: A régi magyar nyelvészek Erdösitől Tsétsiig, kiad. TOLDY Ferenc, Pest. 1866, 695-699. A szöveg - bár nem az énekléssel kapcsolatos - kiadását egyrészt a graduállal (a szerkesztés munkájával) való összefüggése indokolja, másrészt az, hogy előzménye a Magyar grammatikatskának (RMNy 2103/2). Értékelését 1. SZATHMARI István, Régi nyelvtanaink és egységesülő irodalmi nyelvünk. Bp., 1968. 234-237 (Nyelvészeti Tanulmányok, 11). 65 2 Otthon. 65 3 Jó mintát készíteni. 65 4 Egy ideig, egy jó darabig. 65 5 Ejtessék ki. 65 6 Mássalhangzót. 65 7 Helyett. 447
