H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)

II. Az éneklést és énekszerzést meghatározó követelményrendszer

II. AZ ÉNEKLÉST ÉS ÉNEKSZERZÉST MEGHATÁROZÓ KÖVETELMÉNYRENDSZER A forrástípusok felsorolása után (az 1. 2. 2. és az I. 4-7. fejezetekben megadott források alapján) a 16-17. századi protestáns éneklésről vallott korabeli nézetek összefoglalása következik. A leírás sok esetben vázlatos és nem adja meg az egyes pontokhoz kapcsolódó teológiai és egyéb érvrendszert, ugyanis ezek a megadott müvekben könnyen visszakereshetőek.

1 Szakirodalmi hivatkozások jelölik azokat a területeket, amelyekről már bővebb elemzés készült. A vélemények csoportosítása és kivonatolása egy bizonyos alapértelmezést ad. Egyes nézetek több alfejezetbe is besorolhatóak. A forrásokban található adatok osztályozása a 11. 17. fejezetekben teológiai és irodalomtörténeti szempontú. A II. 8-11. fejezet a feldolgozatlanul maradt, de a későbbi kutatásokban értékesítendő egyéb adatokat tartalmazza. A zene-, egyház-, irodalom- és kiadástörténeti adatok mögött ugyancsak állhatnak teológiai megfontolások. Az áttekintés elsősorban a gyülekezeti (kisebb részben a szertartási) énekre vonatkozik; amennyiben egyéb műfajú protestáns énekről esik szó, azt külön jelezzük. A német gyülekezeti éneklésről Joseph Herl készített újabban hasonló módon, a források alapján összefoglalást. Herl az 1523-1780 közötti időszakban vizsgálja a német gyülekezetek éneklését: énekeskönyv-előszavakat, agendákat, vizitációs jegyzőkönyveket stb. felhasználva keresi a választ arra a kérdésre, hogy miként fejlődött a német gyülekezeti ének/éneklés a különböző német területeken." Ami a legfontosabb külföldi forrásokat

3 és a velük foglalkozó szakirodalmat illeti, megállapítható, hogy a 16-17. századi magyar követelmények összhangban állnak a korabeli külföldi nézetekkel, és a legtöbb magyar példához több hasonló 1 Készül az adattár világhálón elérhető (hypertextes) változata, amelyben valamennyi hivatkozás eredeti szövege olvasható lesz. 2 Joseph HERL (2000) disszertációját munkám elkészülte után ismerhettem meg. Az ott közölt, eddig publikálatlan, gazdag forrásanyagot már csak kevéssé tudtam felhasználni a német-magyar gyülekezeti éneklés összehasonlító vizsgálatában. JA német-magyar összevetéseket a 16-17. századi német énekeskönyvek (előszavak), Luther és Kálvin énekléssel foglalkozó művei, az Ef. 5, 18-20. és Kol. 3, 16-17. alapján írt korabeli exegetikák, valamint loci communesek és zsinati határozatok alapján végeztem el. 36