H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)

III. Az 1700-ig megjelent magyar nyelvű gyülekezeti énekeskönyvek története

ének), 1590-ben (3), 1593-ban (1)™ és 1602-ben (2). Egy-egy énekes­könyv összeállításakor a szerkesztőket a következő szempontok befolyásolhatták: 1. A szerkesztő-kiadó vallási (hittani) felfogása, valamint ízlése szerint válo­gatta össze az énekeket és szerkesztette a gyűjteményt; 2. A szerkesztő az énekeket több forrásból szerezhette: a. az adott kiadást megelőző énekeskönyvekből (ezek lehettek nyomtatottak vagy kéziratosak, de sok esetben ma már egyetlen példányból sem ismer­jük őket, és csak következtethetünk meglétükre); b. hozzájuthatott a szerkesztő egy-egy ének különálló kéziratához; c. emlékezetből, hallás után ismert darabokat is bevehetett az énekes­könyvbe; 3. a gyülekezet (= befogadó) igényei vagy gátolták a válogatást (pl. amikor a megszokott énekekhez ragaszkodtak), vagy éppen előrelendítették a bővítést (pl. egy-egy helyi szokást népszerűsítettek); 4. a kiadvány eladhatósága szintén befolyásolhatta az énekanyag változtatását vagy éppen megőrzését. A fentiek alapján változatos, ugyanakkor sok hasonlóságot mutató gyűjtemé­nyekjelentek meg a 16-17. században. A német énekeskönyvek történeti tagolása - a reformáció kora; a konfesszionalizmus kora, melyen belül: ellenreformáció, ortodoxia, misztika és pietizmus 42 6 - a magyar anyagban nem követhető. 42 7 Az eltérő történelmi és vallási helyzet miatt a magyar énekeskönyvek a 17. század elejéig vagy egy-egy meghatározó személyiség (pl. Huszár Gál vagy Újfalvi Im­re), vagy egy-egy nagyobb gyülekezet (pl. Debrecen) hatása alatt formálódtak. A magyar énekeskönyv-történet korszakolásakor ezért elsősorban a befogadó közös­ség felekezeti jellege kerülhet a központba. Befogadói szempontból a 16-17. szá­zad valamennyi felekezetére igaz, hogy nem volt olyan egyházi rendelet, amely valamennyi gyülekezet számára előírta volna, hogy melyik énekeskönyvet hasz­nálhatja. Az eltérő világi igazgatás alatt álló gyülekezetek eltérő körülménye és a 42 2 Mennyi sokat (RPHA 894), Sokan vannak (RPHA 1283). 42 3 Megnyomorodván (RPHA 868), Sok emberek (RPHA 1248), Sok ínségünkben (RPHA 1257). 42 4 Mely igen jó (RPHA 878). 42 5 Mikor szent Dávid (RPHA 941), Szent Dávid próféta (RPHA 1308). 42 6 BLUME, Friedrich, 1965. FISCHER, Albert-TÜMPEL, Wilhelm, 1904-1916. Periodizálása: 1570-1648. Die Periode des Bekenntnisliedes; 1648-1750. Die Periode des Erbauungsliedes. 42 7 A magyar szakirodalomban többek által használt „óprotestáns" jelző korszakjelölőként túlságosan tág fogalom, esetünkben nem használható. 271

Next

/
Oldalképek
Tartalom