H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)
III. Az 1700-ig megjelent magyar nyelvű gyülekezeti énekeskönyvek története
Református (protestáns) temetési énekeskönyv (Újfalvi-féle temetési 11. kiad., 4. átdolgozott kiad.). Kiadó és szerkesztő: Samuel Brewer saját kiadása lehetett, s az énekpótlásokat is valószínűleg ö tetette bele a gyűjteménybe, hiszen ezzel a kötet eladhatóságát növelte. Felépítés'. A. Címlap. A cím - amennyiben valóban a kolozsvári kiadás (RMK1. 1244/B) megelőzte ezt a lőcseit - valószínűleg a kolozsváriból származik. A címlap szerint a Szenei Molnár-féle zsoltárokkal és egyéb új énekekkel bővített kiadás készült. B. A ] v: „Eccles. 7. v. 40. In omnibus operibus tuis memorare novissima tua, & in aeterna non peccabis." C. A 2 r_ v: „RÖVID ELÓL-JARO BESZED." Újfalvi Imre előszava, végén: „Kőit Debrecenben, Pűnkóst havának 12. napján. 1598. E. S. U." D. Énekek (a 188-200. lapok hiányzanak, az utolsó vers a 224. lapon található). Ε. A vége csonka, a számozatlan leveleken mutató tábla lehetett. Szerkezet'. 1. halott felvétele előtti énekek - 2. halott kivitelekor mondandóak - 3. sír felettiek - 4. egynéhány zsoltárok - 5. új énekek. Énekversek száma'. 70 éneket ismerünk, amelyből 34 a 16. századi. Kapcsolódás'. Az 1680 körüli kolozsvári halottassal (RMK I. 1244/B) mutat rokonságot, de apró eltérések előfordulnak (I. a 2. sz. függelékben közölt táblázatot). 1690 Kolozsvár - RMK 1. 1384-1385 [3] AZ / Sz. DAVID PROPHE-/TANAK ékes Rythmusu / SOLTARI-/VAL, / [- 2] Es a' SOLTAROKBÓL /szereztetett/DICSIRETEKKEL, /S' egyéb /Istenes ENEKEKKEL, /[-ÍJ és HYMNUSÜKKAL / tellyes Könyv. / [- 4] Ezek után vannak egy-né-/hány áhítatos IMÁDSÁGOK, / Melly most ujobban jó rend-/ben vétettetett, és az elébbeni fo-/gyatkozásoknak meg-jobbittatásá-/val kibocsáttatott. / [dísz] / KOLOSVARATT, / VERES-EGYHÁZI ISTVÁN / által, M. DC. XC. 12° - [2] 67 [3J; 350 [10] pp. - kotta nincs - orn. 4 példány (OSZK: 2 csonka példány, Debrecen, Kolozsvár). A debreceni és az OSZK 1. példány tartalmazza Siderius 1690-es kátéját is (RMK 1. 1386). Révész, Kolozsvár 1690; Erdélyi 41. sz. * 226
