H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)
III. Az 1700-ig megjelent magyar nyelvű gyülekezeti énekeskönyvek története
Protestáns énekeskönyv (12. kiad., lőcsei 2. kiad./B-típus). Kiadó: Samuel Brewer. Nem tudjuk, hogy a protestáns énekeskönyveknek ezt a bővített kiadását ki rendezte sajtó alá. Részév. [ÍJ himnuszok, [2-3] gyülekezeti ék. a halotti énekekkel (a temetési énekrész - Újfalvi-féle — a gyülekezeti énekeskönyv végén szerepel külön címlap és előszó nélkül), [4] imakönyv és a [5] Zsoltárkönyv. Felépítés:' 3 A. Címlap. B. Címlap verzón: „Coloss. 3. v. 16. A' Christusnak beszéde lakozzék ti bennetek bőséggel, minden bóltseséggel tanítván és intvén edgymást ti magatok kőzött, Psalmusokkal, Ditsiretekkel és lelki Énekekkel, nagy kedvel énekelvén a' ti Sziveitekben az Urnák." C. Himnuszok. D. Gyülekezeti ék. E. Cc, l r-Dd 6 r: „MUTATÓ TABLA" (a himnuszok, gyülekezeti és halotti énekek közös tartalomjegyzéke). Szerkezet: 2~ 3 1. zsoltárok - 2. ünnepi énekek (a végén: invokációk) - 3. kátéénekek - 4. reggeli és esti dicséretek, asztali áldások - 5. különfélék - 6. Litania maior és Kyrie puerorum - 7. halotti énekek. Énekversek száma?' 7' cr. 286 gyülekezeti ének, ebből 241 a 16. századi, ill. 19 a halotti ének. Az új énekek mind a megfelelő helyre kerültek. Kapcsolódás'. Az énekeskönyv a közös, protestáns jegyeken kívül 2 típus: a váradi és a lőcsei jellegzetességeit mutatja: - váradi jellegzetességek: a szerkezet azonossága; a 16. századi énekek azonossága; majdnem mindegyik 17. századi éneket, amelyet a váradi a megfelelő helyekre betoldott, ez a lőcsei kiadás is ugyanazokon a helyeken közli; a gyülekezeti énekeskönyv végén van a Litania maior és a Kyrie puerorum\ a himnusz-rész is azonos a váradival. nincsenek benne az 1654-es lőcseiből ismert egyéb szertartási énekek; nincs külön címlappal és beosztással ellátott temetési rész; nincsenek előszavak; formátumuk is (12°) megegyezik. - lőcsei jellegzetességek: nagyobb számú az új, 17. századi ének-pótlás: 45 új ének; ezek egy része evangélikus eredetű, és kizárólag a lőcsei kiadás B-típusú gyűjteményeiben öröklődött tovább; módosított szerkezet. Az l/A. sz. függelék táblázata azt a közismert tételt bizonyítja, hogy a lőcsei gyűjtemények - összehasonlítva a váradi, kolozsvári, debreceni, kassai és bártfai kiadványokkal - a leggazdagabb énekanyagot adták a 17. században. A lőcsei kiadványok 1673-1696 között mintegy 47 énekkel gyarapították az énekek számát, és gondosan beillesztették mindegyiket az énekeskönyv megfelelő helyére. 218
