H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)

III. Az 1700-ig megjelent magyar nyelvű gyülekezeti énekeskönyvek története

Β· *2r-3v· „ELÓL-JARO BESZED AZ ISTEni dicséreteknek az Anyaszentegy­házban hasznos voltokrol." Gönci György 1590-es előszava, aláírás: „GÓNCZ1 GYÖRGY, Debreczeni Ecclesiának Lelki Pásztora". C. *3 V: „JO AKARO ENEKLÖ; Sietvén más munkára, mellyet ugyan ezen betűvel kellett nyomtatnunk, estek e' könyvben aprólék fogyatkozások, mellyeket mindazonáltal magadtol-is könnyen el-igazithatsz." Szenei Kertész Ábrahám mentegetőzése. D. Himnuszok. E. Énekek. F. p. 335: ,,A' HYMNUSOKNAK ES DICSERETEK [!] TABLAJA." Szerkezet1. zsoltárok - 2. ünnepi énekek (a végén: invokációk) - 3. káté­énekek - 4. különfélék. ' 9 Enekversek száma ' cr. 252 gyülekezeti ének, ebből 26 a 17. századi. A sze­dés során, valószínűleg tévedésből, kimaradt A mi mesterünk (RPHA 25) kezdetű ének. A Szenei Molnár-vers (Hallgasd meg, Úristen, kérésemet) helyett itt is a Mennyei Atyánk, Úristen kezdetű ének helyezkedik el, akárcsak az 1651 -es kia­dásban (RMNy 2406). Az index elé nyomtatva először jelenik meg gyülekezeti énekeskönyvben Pécseli Király Imre ma is népszerű karácsonyi verse (Krisztus Urunknak áldott születésén). Kapcsolódás.' Szenei Kertész az A-típusú váradi énekeskönyvet követve (a temetési énekes­könyvet ugyanis nem tartalmazza a kiadvány), és a korábbi váradi énekesköny­vekből ismert szerkezettel, de azoktól eltérően nem saját, hanem Gönci előszavá­val és 4° formátumban nyomtatta ki a gyűjteményt. Elképzelhető, hogy Szenei Kertész nem saját költségén, nem saját kiadásában, hanem valamelyik (talán a debreceni?) gyülekezet megrendelésére nyomtatta ki az énekeskönyvet. Ugyan­csak megrendelői igény lehetett az is, hogy a temetési énekeket külön kötetben (RMNy 2565) nyomtassa ki. 1654 Várad - RMNy 2565 IN EXEQVIIS DE-/FUNCTOR UM. / HALÓT TEMETES-/KORRA VALÓ / ENEKEK. / Azoknak kedvekért, kik Hlyen utolso szűkség-/ben szolgálnak, őszve­szedegettettek, és / ki-bocsáttattak. / [dísz] / Hebr. 9. v. 23. / El-végeztetet dolog, hog az emberek egszer meg-hal-/lyanak, az után itélet lészen / Nyomtattatott VARADON, 1654. 4°-66 [2] pp. -orn. 209 (

Next

/
Oldalképek
Tartalom