H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)

III. Az 1700-ig megjelent magyar nyelvű gyülekezeti énekeskönyvek története

[Részei: [1] himnuszok, [2] gyülekezeti énekeskönyv, [3] Zsoltárkönyv és [4] imakönyv.] Felépítés és szerkezet: Azonos lehet az 1647-es bártfai kiadással (RMNy 2163). Címlap: Nem maradt fenn. Az 1647-es bártfai cím áll talán legközelebb az eredeti címhez. A váradi énekeskönyv-típus már címével is jelzi, hogy a puritán mozgalom elkötelezettjei szerepet játszhattak a szerkesztésében. Bár a kolligátumokban nem az első helyen található a Szenei Molnár-féle Zsoltárkönyv, a cím mégis első helyen emeli ki azt. Ε tény eszmetörténeti hátteréhez tartozik, hogy Várad és környéke (így Szenei Kertész is) a puritán mozgalom köréhez tartozott. Tolnai Dali János, a mozgalom egyik leghatékonyabb terjesztője a váradi egyház alumnusaként ment a leideni egyetemre. Tolnai Dali 1640-ben Váradon járt, amikor találkozott II. Rákóczi Györggyel. Az 1638-1641 között váradi tanár. Kecskeméti Miklóst a Londonban 1638-ban keletkezett Formula singularitatis egyik 793 aláírójaként tartjuk számon. ? 1642-1648 Várad <In exequiis defunctorum. / Halott temeteskorra való/ENEKEK. [...] Várad, Szenei Kertész Ábrahám, 1642—1648.> * Példányból nem ismert, feltételezett kiadás. * Valószínű, hogy 1640 után Szenei Kertész Ábrahám (vagy valaki más az ő környezetéből) újította meg az 1635-ös lőcsei protestáns énekeskönyv-típust (RMNy 1628). Az 1647-es bártfai és az 165l-es váradi kiadás címlapja alapján feltételezhető, hogy az 1642-es váradi énekeskönyvben (RMNy 1981) még nem szerepeltek a halotti énekek.

29

4 A temetési énekek önálló kiadásban, külön címlappal, Újfalvi Imre előszavával és az 1602-es debreceni kiadás szerkezetével (RMNy 886/2) jelenhettek meg. 29

3 CSERNÁK Béla, 1934, 166, 171. 29

4 Λ részletesebb elemzést 1. ott. 198