H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)
III. Az 1700-ig megjelent magyar nyelvű gyülekezeti énekeskönyvek története
volt, hiszen az egyik legnehezebben és leglassabban átalakítható istentiszteleti részt, az éneklést akarta megreformálni. Másrészt az immár megtisztított énekanyag további megváltoztatását ellenezte. Újfalvi törekvései mögött nemcsak hitbeli elkötelezettsége állt, hanem a 16. századi világi és vallásos énekek átfogó ismerete is. Gyakorlati munkásságát, 1" s ezen belül a debreceni egyház, iskola és nyomda megreformálását elméletileg alapozta meg, s ezáltal irodalomtörténeti eszmélkedésünk egyik kezdeményezőjévé vált. 14 6 A 2. rész címlapja szerint Újfalvi saját korábbi temetési énekeskönyvét (RMNy 832) nem változatlanul, hanem új énekekkel kiegészítve adta ki. Kérdés, hogy milyen irodalmi és hittani szempontú javítást hajtott végre Újfalvi a más gyűjteményekből átvett szövegeken. Erre azonban csak egy részletes szöveg-összehasonlító vizsgálat adhat választ. Újfalvi tudta, hogy az énekeket sorokra tördelve és kottával együtt kellene megjelentetni. Csekély költői és zenei tehetsége, valamint az anyagi lehetőségek korlátozottsága megakadályozta ennek a fontos irodalom- és zenetörténeti tettnek a végrehajtásában. Részei: [1] gyülekezeti ék. és [2] temetési ék. Felépítés:' A. A címlap hiányzik. A hiányzó címet az RMK 1. alapján közöljük. Szabó Károly lehetőleg mindig autopszia alapján írta le az egyes ΛΜ/C-tételeket, de van más adatunk is arra, hogy látta az Újfalvi-énekeskönyv elrongyolódott címlapját, ugyanis az RMNy 713 sárospataki példányában a következő bejegyzés olvasható: „Az ... 1602-diki debreczeni Énekes könyv egyetlen ismert példányát láttam Gy. Fejérvártt a Batthiányi [!] könyvtárban. S. Patak, aug. 2. 1870. Szabó Károly mk." A címlap hiányzó szavait Szabó az 1616-os debreceni (RMNy 1107) címlap alapján pótolta. Rozsondai Marianne, kérésemre, megnézte Gyulafehérváron a példányt, s az ő szíves tájékoztatása szerint: a kötet a század elején új kötést kapott, amikor is eltűnt a rongyos címlap. A címlap fontos himnológiai információt tartalmaz: a 16—17. századi istentiszteleten mind a graduált (szertartási énekeket), mind a gyülekezeti énekeskönyvet használták. De előfordulhatott, hogy a szegényebb gyülekezeteknek vagy graduáljuk nem volt, vagy az énekes diákok, vagy a kántor hiányzott, és ezért graduál helyett is csak a gyülekezeti énekeskönyvet használták. 14 7 14 5 Tankönyv, tantervi utasítás, iskolai, gyülekezeti és temetési énekeskönyv, valamint naptár és Szikszai Fabricius Balázs szójegyzékének (RMNy 802) szerkesztése és kiadása. 14 6 KESERŰ Bálint. 1971. 53. 14 7 L. erről még FEKETE Csaba. 1997. 4-5. 142
