H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)

Bevezetés

kell venni azokat az adatokat is, melyek ellentmondanak az általános tendenciának, esetünkben az orgonaellenességnek, vagy arról tanúskodnak, hogy az előírásokat nem mindig követte a gyakorlat. Ezáltal feltárulhatnak azok az idő- és térbeli, akár egyházkerületenként eltérő különbségek, melyek az egyes felekezeteken belül is jellemzőnek mutatkoztak a 16-17. században. Az induktív bázis kiszélesítésére Melius Juhász Péter himnológiai nézeteinek áttekintése lehet a példa. Czeglédy Sándor alapos és minden szempontból árnyalt Melius Juhászelemzéséhez" az adattár újabb előfordulási helyekkel járulhat hozzá. Bár e munka kétségkívül sok helyen száraz és adatközpontú, hiszen adataiban lehetőleg teljességre törekszik, mégis összefüggő történetet ad elő. Az adatoknak és elemzéseknek többféle felhasználási módja lehetséges. Az egy-egy részletkérdéssel foglalkozó kutató megtalálhatja benne a munkájához szükséges forrásokat, alapértelmezéseket és szakirodalmi hivatkozásokat, de a hol részletesen, hol csak utalásszerűén kifejtett tételek a 16-17. századi gyülekezeti éneklés történetét is bemutatják. * Köszönetet mondok mindazoknak, akik munkám elkészítésében az évek során segítségemre voltak: a Szegedi Egyetem Régi Magyar Irodalomtörténeti 'fanszéke tanárainak,

3

0 akik elindították és támogatták kutatásaimat; az RPHA-munkacsoport tagjainak,

1' akikkel közösen készíthettem el az 1600-ig írt magyar versek repertóriumát (eközben kezdtem el a gyülekezeti énekekkel foglalkozni); a Magyar Egyházzene felelős szerkesztőjének. Déri Balázsnak, aki mindig kutatásaim közlésére buzdított; Fekete Csabának termékeny eszmecseréinkért és vitáinkért; a kutató könyvtárak

3

2 munkatársainak, akik messzemenően segítettek az egyes for2

9 1967, 355-391. '"Ötvös Péter. Keserű Bálint, Balázs Mihály. Font Zsuzsa, Hoffmann Gizella és Keserű Gizella. 3

1 Horváth Iván, Font Zsuzsa, Hemer János. Szőnyi Etelka, Vadai István és Gál György. 3

2 Elsősorban Budapesten az EK; Evangélikus Hittudományi Egyetem Könyvtára; MTAKK; OSZK; Zenetudományi Intézet Könyvtára. A Református Kollégiumok Nagykönyvtárai: Ráday Könyvtár Budapest, Debrecen, Marosvásárhely, Pápa és Sárospatak. Egy magán és egy hivatalos ösztöndíj tette lehetővé, sajnos már csak PhD-disszertációm elkészülte után, hogy eljussak külföldi könyvtárakba: a párizsi Bibliothéque Nationale-ba és a Bibliothéque de la Société de l'Histoire du Protestantisme Frangais-ba (2002), valamint a wolfenbütteli Herzog August Bibliothekba (2003). Ez utóbbi kutatás anyaga már csak kis mértékben kerülhetett bele ebbe a könyvbe. Köszönöm Szelestci N. László tanácsait és segítségét. 13