H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)
III. Az 1700-ig megjelent magyar nyelvű gyülekezeti énekeskönyvek története
vocsorájárúl való ének, mely ű magátúl nekünk adattatott, hozzánk való nagy szeretetíből, hütünknek erőssígíírt". 4' Az énekek költői megformálásának gyarló volta, a rímelés és ritmus kezdetlegessége, valamint a helyesírás kiforratlansága jól mutatja a magyar nyelvű költészet kibontakozásának kezdeti nehézségeit. Kapcsolódás: Az első magyar nyelvű, nyomtatott evangélikus énekeskönyv. Valószínűleg a teljes énekeskönyv sem lehetett terjedelmes, s az eddig hiányzó rész is elsősorban tanító énekeket tartalmazhatott. Mindenesetre Újfalvi a bibliográfiájában „énekeskönyvecskének" nevezi a Gálszécsi-szerkesztményt. Szerkezetének mintája olyan német evangélikus gyűjtemény lehetett, amelyben első helyen álltak Luther énekei. Eddigi ismereteink szerint ugyanis az énekeskönyv elején álló tíz Gálszécsi-ének a Luther-énekek szöveg- és/vagy dallam-hatását mutatják. Gálszécsi azonban nem tüntette fel - ellentétben a német, valamint a magyarországi német és szlovák énekeskönyvekkel - a címlapon Luther nevét. 4" Gálszécsi érdeme, hogy a német énekeskönyveket kis késéssel követve, azokkal hasonló terjedelemben megindult a magyarok énekeskönyv-szerkesztő tevékenysége. így 18 például Johann Walter 1524-es gyűjteményében ( DKL 1524 ) 30 ének áll, közte 23 Luthertől, az erfurti kiadásban ( DKL 1524 0 5) pedig 26. 4 l Később ezt a lutheri énekeskönyv-formát nem követték a magyar gyűjtemények. Az énekeskönyv jelentősége nemcsak elsőségében és a lutheri minták gyors követésében rejlik, hanem abban is - szintén a német gyakorlat nyomában hogy Gálszécsi dallamokkal együtt adta ki az énekeket. Kottás gyülekezeti énekeskönyvet Gálszécsin kívül a 16. században egyedül Huszár Gál adott ki. 4 4 Miközben külföldön számos, a gyülekezeti énekek többszólamú letétjét tartalmazó gyűjtemény jelent meg, nálunk erre majd csak a 17. században, akkor is csak kéziratban {Eperjesi graduálban S l 57) került sor. Gálszécsi érdeme, hogy - mindössze egy évtizednyi késéssel 4 5 eljutott hozzánk a reformáció egyik fő tanító eszköze, az énekeskönyv. * 4 1 Rekonstruált, illetve átírt változat. 4 2 Pl. az 1556-os brassói énekeskönyv (RMNy 131 - Geystliche Lieder und Psalmen durch D. Μ. L. und andere gelerte Leuth gemacht) vagy Tranoscius 1636-os énekeskönyve (RMNy 1655 - ...K nimzpridany jsau Písné D. M. Luthera...). 4 3 A német énekeskönyvek számadatait legtöbbször Friedrich Blume (1965) nyomán közöljük. 4 4 RMNy 160. 353. A 17. században csak Szenei Molnár Albert zsoltárfordításai és egyes lőcsei énekeskönyvek himnusz-része jelent meg kottával együtt. 4 5 1 5 2 4-ben pl. Erfurtban, 1525-ben Breslauban. Zwickauban. Rostockban, Nürnbergben, Strassburgban jelentek meg énekeskönyvek (TRE. 12, 548-549). 108
