H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)
III. Az 1700-ig megjelent magyar nyelvű gyülekezeti énekeskönyvek története
4. A könyv részeinek műfajonként! összegzése (kiadói kolligátum esetén). 5. A gyülekezeti énekeskönyv felépítése·, a gyűjteményekben az énekek mellett található egyéb alkotóelemek (pl. előszó, tartalomjegyzék stb.) felsorolása. Az előszavakban, ajánlólevelekben megfogalmazott követelmények és információk felsorolása a 11. fejezetben található, a szövegek kritikai kiadása pedig a 3. sz. függelékben. Kolligátum esetében a felső indexbe tett szám jelzi, hogy melyik rész felépítéséről esik szó. Az igényesebb kiadványokban nyomdadíszek választják el az egyes részeket, élöfejek segítik a tájékozódást. Egy-egy rész vagy az egész kiadvány végét többször jelzik a szerkesztők: Finis, Vége, Soli Deo glória, Dicsőség Istennek stb. Külön ezek általában nem jelennek meg a leírásban. 6. Az énekeskönyv szerkezete', himnológiai és műfaji szempontú kivonat. Az RMNy pontosan feltünteti az énekeskönyvön belüli főcímeket, és felsorolja incipit szerint is az adott énekeskönyv tartalmát, így feleslegesnek tűnik ezek megismételése. A legtöbb énekeskönyv esetében a korábbi és későbbi változatokat elsősorban morfológiailag követhetjük nyomon. Ennél mélyebb vizsgálatra a 1617. századi gyülekezeti énekek majdani teljes kritikai kiadása nyomán vállalkozhatunk. Javított kiadások esetében, ahol a szerkezet és a tartalom nem változik meg, akárcsak az RMNy-ben, itt sem ismétlődik meg a szerkezeti leírás. A 16. századi énekek esetében az RPHA a 17. század végéig követi az egyes énekek útját, ezért csak a 17. századi énekekkel kapcsolatban találhatóak a fontosabb énekeskönyv-bövítésekről analitikus leírások (I. az 1-2. sz. függelékeket). A kolligátumoknál a felső index-szám jelzi, hogy melyik rész szerkezetéről esik szó. 7. Énekversek száma: a 16-17. századi énekek aránya8 és a szerkesztő válogatási tevékenységének rövid jellemzése, egy-egy példával való illusztrálása. 2'' Az RMNy közli az egyes tételeknél az énekek incipitjét, így azt itt nem szükséges felsorolni. A témának megfelelően a verses gyülekezeti énekek száma szerepel az adatok között. Az énekszám meghatározását nehezíti, hogy a 16-17. századi szerkesztők nem látták el az énekeket a használatot segítő számozással. Ugyanannak az éneknek egy gyűjtemény belüli kétszeres közlése, prózai és/vagy szertartási énekek gyülekezeti énekekkel együtt való előfordulása növeli a hibalehetőséget. Az énekszám előtti 'cr.' megszorítás arra utal, hogy az adat megközelítően pontos. 1 0 Külön alpont lehetne az egyes énekeskönyvek nótajelzési gyakorlatának elemzése, de erre csak néhány jellemző esetben történik itt hivatkozás. 2 8 Az énekek száma az RMNy, az RPHA és a szerző adatgyűjtése nyomán, az incipitek pedig rövidítve szerepelnek. 2 9 A bizonyító anyag egy része vagy a hivatkozott tanulmányokban vagy az RPHA adatbázisának kereső rendszerét használva követhető nyomon. 3 0 Néha az antifonák pl. akaratlanul is beszámítódtak az énekszámba. 105
