H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)
III. Az 1700-ig megjelent magyar nyelvű gyülekezeti énekeskönyvek története
ciót, ha az RMNy-X, az RPHA adatbázisát és az alábbi leírásokat, valamint az ezekben olvasható szakirodalmi hivatkozásokat átolvassa. Mivel ez a munka egy könyvműfaj, a gyülekezeti énekeskönyvek történtét - a mai befogadót segítő szándékkal - bibliográfiai formában vázolja fel, ezért célszerű az RMNy által meghonosított elveket ott, ahol lehet, követni. Az énekeskönyvmüfajjal összefüggő kérdésfeltevés ugyanakkor többször módosítja vagy más formában adja az RMNy-ben megszokott besorolási struktúrát és leírási mélységet. 2 2 Követve az RMNy gyakorlatát, az alábbiakban a megjelenés időrendjében haladnak az énekeskönyv-kiadások. Az egyes tételek első része a könyvészeti jellegű adatokat adja, a csillag (*) utáni második rész pedig az irodalom- és egyháztörténeti, valamint himnológiai szempontú összegzést. Minden tételnél a következő szempontok szerepelnek: 1. A megjelenés ideje és helye egységesített formában - RMNy- vagy RMK Iszám. Borsa Gedeon meghatározását követve bibliográfiailag önálló nyomtatványnak, egyetlen kiadványnak tekintjük az olyan formailag vagy tartalmilag összefüggő, több részes énekeskönyvet, amelynél kimutatható a közös megjelentetés szándéka. 2 3 2. A címlap kurzívval szedett, betűhű átirata, amely a kis- és nagybetűket, valamint a sorokra tördelést is tükrözi. Az RMNy azért ad rövidített címleírásokat, mert a szerkesztők a kötet végén közlik a címlap-fotókat is. A kiadási folyamat könnyebb áttekinthetősége jelen esetben a címlap teljes leírását teszi szükségessé. A címlap általában tartalmazza a címet, a nyomdahelyet, a kiadó és/vagy a nyomdász nevét, a kiadás évét. A hiányzó adatok [ J-ben, a címlap leírása után következnek (a cím, hely, kiadó, év sorrendjében). Az egyes részeket számok jelölik. 3. Formátum - terjedelem - kotta — nyomdászjel (sign.) - címer (insign.) könyvdísz (orn.J. Gyülekezeti énekeskönyv-történet, s nem bibliográfia készítése a cél, ezért kiadói kolligátumok esetében is csak a gyülekezeti énekeskönyv-rész levél· vagy lapszáma szerepel. 2 4 Kivétel ez alól az 1635 utáni, himnusz-résszel bővült kiadványtípus, ugyanis ezeknél az egyes részeket folyamatos lapszámozás, ill. közös tartalomjegyzék is összekötheti. A formátum és a terjedelem olyan összegezhető adat, amely megmutatja, hogy milyen formai változások történtek a 1617. században. A jelzésértékűnek szánt kotta, nyomdászjel és könyvdísz adatok 2 2 Az RMNy besorolási rendje: sorszám, címleírás, bibliográfiai hivatkozás, a tartalom meghatározása és részletezése, variánsok, szövegkiadások, kutatási eredmények, kapcsolódó tételek, példánykimutatás (RMNy, 1971, 27-35). 2 3 BORSA Gedeon, 1985, 263-275. 2 4 A már és a majdan megjelenő flMVv-kötetek tartalmazzák a kollációt. 103
