Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

II. Az egyházi esztendő ünnepes fele és az egyház ünnepei

92 ó-év estéjén Hogy téged hűn szeressünk, Jóban növekedhessünk S mindig veled lehessünk. Bcs. 32. Melczer Gyula. Ó-év estéjén. 1. Az ég és a föld elmúlnak. Halleluja. De az én beszédeim semmiképen el nem múlnak. Halleluja. (Mt. 24, 35.) 2. A világ elmúlik és annak kívánsága is. De. aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké. (I. Ján. 2, 17.) Dallama : Mint a szép híves patakra. (212) Isten, aki fölötte vagy Minden térnek, idő- nek; Parancsodra új világok Jönnek létre s megdőlnek: Tehozzád száll énekünk, Légy örökké mivelünk, Mert mint a por széthullanánk, Ha nem szemed vigyázna ránk. 2. Elszállt ismét egy esztendő S közelebb vitt a sírhoz, Véges elménk nem tudhatja, A közeljövő mit hoz. Az élet csak tünemény, Pára és hiú remény, Múlékony itt alant minden, Csak te vagy örök, nagy Isten. 3. Hányan meg nem jelenhettek Szeretteink közöttünk, Kiket a lefolyt év alatt Gyászos sírba temettünk. Élnek egy jobb hazában, A mennyek országában, Hol az Ur a hatalmasság, Örök fény és világosság. 4. Jó éjszakát mondjunk immár, Kik új évhez érhettünk. A békesség szent angyala Virrasszon már felettünk, Hogy az új év hajnalán S még sok évnek folyamán Az Istennek jóvoltából Ki ne fogyjunk áldásából. Bcs. 35. Gömöry Frigyes. Dallama: Te, világ szép ékessége. (161) Isten, ki bölcsen vezérled Az időknek folya• mát, Téged áldunk, hogy megértük Az esz-