Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

Ε. Imádságok

este 595 hetet. Az elmúlt napok mindegyike jóságodnak hir­detője, Uram, azért midőn most hálaímádságra nyíl­nak meg ajkaim, ki előtt borulhatok le lelki áldo­zatra, mint te előtted, oh én megváltó Istenem! Az idők folyama gyorsan elrohan, de a te irgalmad örökké megmarad. Ha földi vándorutamon keserű­ség ér: atyai jóságod vigasztalja meg fájó szívemet. Hogyha bánt azon gondolat, hogy gyorsan eltűnő napjaim a koporsóhoz visznek közelebb : Atyám, te az örökélet szent reményével nyugtatsz meg enge­met. Ha visszatekintek elmúlt éveimre és heteimre, ott is mindenütt szereteted jeleivel találkozom. Te vezettél gondviselő kézzel a lefolyt héten is. Hozzád · könyörögtem segedelemért és te megáldottál egész­séggel s erőt adtál kötelességeim teljesítésére. Ol­talmadba ajánlottam kedvesimet és nem ártott ne­künk semmi veszedelm. Szent karod békében hozott el bennünket e hétnek végére. Munkám után a jutalom: házamban a megelégedés, mindnyájunknak élete és öröme, Uram, a te kegyelmednek ajándéka. Áldott legyen örökké mindezért a te elfogyhatatlan jóságod. Én Uram Istenem! midőn nagy neved magaszta­lásával bezárom e hetet, egyszersmind megalázott lélekkel könyörgök, légy irgalmas hozzám, gyarló gyermekedhez. Bocsáss meg, ha gyönge voltam a hitben, ha meglankadtam a béketűrésben és szóval, vagy cselekedettel megsértettem törvényedet, Ma­radj velem ezen éjszakán át: újítsd meg békés álommal testemet, lelkemet. Hatalmas karod fedezze házamat, hogy elkerülje minden szerencsét­lenség s ne férhessen hozzá a gonoszok ellenséges keze. Buzgó imádsággal kezdettem meg e hetet, imádsággal szentelem meg ennek végét is: fogadd el, Uram, kedves áldozatul lelkem hálaadását és könyörgését. Áldd meg és szenteld meg nyugalma­mat, hogy a holnapi reggellel szívben, lélekben meg­38*

Next

/
Oldalképek
Tartalom