Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

Ε. Imádságok

este 591 hanem magam is okoztam esésemet az én tévedé­seimmel, Bajaim és keserűségeim jó része is a ma­gam gyarlóságának volt keserű gyümölcse. Alázatos szívvel ismerem el botlásomat s kérve-kérlek téged, én jó Istenem, adj nekem kegyelmet, hogy ezután leküzdhessem gyöngeségeimet. Tudom, hiszem, hogy akkor kevesebb terhet visel majd a lelkem, ha legnagyobb terhét, tulajdon bűneit levetkezheti. Most lefekszem békességben. Tudom, hogy az éjszaka sötétségében a te őrködő atyai szerelmed virraszt felettem. Elaluszom s a te szárnyaid beta­karnak engemet. Ε szárnyak alatt békességes lako­zást adsz te énnékem. — Őrködj hát felettem édes Istenem! Amen. 4. Hatalmas Isten, áldott szent Atyám, ismét elmúlt életem egy napja s ennek végeztével leborulva ál­dom megtartó kegyelmedet. Milyen sok baj érhetett volna engem e napon is, ha te meg nem oltalmazol minden gonosztól, édes Istenem! Hála, örök hála a te jóságodért, amellyel megsegítettél engemet. Hála, örök hála neked, hogy e nap alkonyát is életben és egészségben enged­ted megérnem. Mindenható Isten, ne hagyj el engem ezután sem soha. A leboruló éjszaka csendjében is te légy az én megtartó Istenem. De ne vond le szemeidet az én kedvesimről sem. Karold fel őket is atyai szeretettel, őrködj felettük is atyai jóságoddal. Távoztasd el mindnyájunktól az örökké ránk leselkedő bajok özönét, éreztesd velünk örök kegyelmedet. Uram, én látom, hogy napjainkat úgy emésztjük meg, mint a beszédet. Adj azért oly lelket énné­kem, hogy minden egyes nap bölcsebbé tegyen en-

Next

/
Oldalképek
Tartalom