Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

III. Az egyházi esztendő többi része

516 a végső dolgok 5. Ott látom őt is mély hálával, Ki az üdv útját hirdeté, És áldom őt, hogy példájával Velem is megismerteié; Isten kezében látom ott Öt, aki mennybe juttatott. 6. Mi az itteni szenvedésünk Koronánkhoz képest amott, Mit szent örökségül minékünk Fejünkre az Isten ad ott ? Ha ily győzelmet nyerhetek, A végperctől se rettegek ! Tr. 1154. F. V. J. Gellert Keresztély. Dallama : Örökké ! Oh mennydörgő szó. (235) f ΔΟ Örökké ! Örvendetes szó, Szívet, lelket föl' OO. vidító! Kezdet, melynek nincs vége!,Túl a fényes csillagkörön Örökkétartó szent öröm És zavartalan béke! Amit szenvedek idelenn, Megédesíti azt a menny ! 2. Minden szépséged, oh világ, Olyan, mint a fű és virág, Hirtelen elenyész itt; De ami örökkévaló, A szép, az igaz és a jó: Soha el nem enyészik. Krisztus szava megtart, megáld, Ki benne hisz, nem lát halált. 3. Örökké ! Vigasztalj engem, Hogyha itt kell is szenvednem: Tudjam, hogy az megszűnik, S minden szenvedésem végre Elváltozik dicsőségre És örökre eltűnik. Itt nem soká tart ínségem, Ott örök lesz idvességem. 4. A hívek Istennel égben Élnek örök dicsőségben, Végetlen boldogságban, S az Istent látván, ujjongnak, Magasztalván őt, vígadnak Angyali társaságban. A Krisztus őket örökre Viszi örömről örömre. 5. Oh boldogság, mint epedez, Az örömtől miként repes Szegény szívem utánad ! Oh üdvözült lelkek hona, Vájjon mikor jutok oda, Hol nincs többé búbánat ! Jézus, adj nékem oly szívet, Mely égbe vágy, hozzád siet. Dt. 596. , Heimisch Gáspár.