Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

III. Az egyházi esztendő többi része

512 a végső dolgok 3. Oh, ha ezt a boldog országot Már szívünkben hordozhatnánk, Mint legdrágább, szent valóságot, Igéd szerint, égi Atyánk ; De a lelkem Itt a testben Jár béklyóba verten, S csak ott szabadul, A zord síron túl Minden bűntől. 4. Fussatok hát, ti múló évek, Hogy mielőbb elérhesse Ez országot a hívő lélek S honvágy többé ne égesse. Célnál legyen, Megpihenjen, S örök hálát zengjen, Hol bűn, baj nincsen, Üdvöt ád Isten Mindörökké. K. G. Eredeti dallam. (253) •7CT Feljebb emeljetek, feljebb A bűn gyászos éji— 'Dl. bői! Ott a helyem, Jézus mellett, Éltét értem adta föl. Szálljon, szálljon angyalszárnya, Elragadva vigyen el, Vigyen fel a Golgotára, Hol megváltott vérivel. 2. Feljebb emeljetek, feljebb Fájdalmaim árjából! Egyre éget, sajog a seb Szenvedésem lángjától. Szálljon, szálljon angyalszárnya! Fönn, a Tábor ormain, Hol fénylett áldott orcája, Könnyen gyógyul ott a kín. 3. Feljebb emeljetek, feljebb, Ez csak gyötrelem hona, Mind közelebb és közelebb, Hol a mennynek sátora ! Szálljon, szálljon angyalszárnya, Lássam már az ég Urát! Föl Sionnak szent halmára, Nyissátok szent kapuját ! Hozs. 190. Örökélet, üdvösség. Dallama: Isten felséges adománya. (198) Ha majd e földi életemnek Véget ér rövid • szakasza, Mennybe jutok, ahol szívemnek Megnémul minden panasza. Hitem itt próbákon megy át, Amott nyer örök koronát. 2. Itt, hol a bűnnek sorsa éden S a kegyes gyakran nyomorog, Nem szánakoznak a szegényen S