Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

III. Az egyházi esztendő többi része

484 A VÉGSŐ DOLGOK Dallama : Jézus, én bizodalmam. (8é) Foly az idő s a sírhoz Minden óra közelebb • ejt ; A holnapi nap mit hoz, A jövendők éje mit rejt : Nem tudod, oh halandó, Készülj, mert vagy mulandó ! 2. Úgy élj, hogy végső órád Ne illesse keserűség; Minden, mit e világ ád, Minden földi gyönyörűség A halálban eltűnik, Tied lenni megszűnik. 3. Csak a jót szerető szív, Amely gyűlöl minden vétket S az Istenhez végig hív, Csak az adhat boldog véget. A jó lelkiismeret Puha síri ágyat vet. 4. Majd halálos ágyadnál, Hol búcsúkönnyek hullnak rád, Jó angyalként hited áll, Erősít s vigasztalást ád ; Fájdalmidat enyhíti, A halált édesíti. 5. Bízd halálod órját Istennek bölcs tetszésére ; Kövesd Jézus példáját, 0 legyen szíved reménye. Vigyázz és imádkozzál, Ügy sírod készen talál. 6. Örvendezz a reményben, Mondjad : tudom, kiben hiszek, Tudom, e test új fényben Feltámad s én boldog leszek. Jézus, ki megváltóm lett, A halálon erőt vett. 7. Járulj gyakran lélekben A sírhoz, mely egykor bezár ; Mondd : e sötét rejtekben Engemet is pusztulás vár. Uram, adj bölcseséget, Hogy érjek boldog véget. Dt. 540. Gellert Keresztély (1715—1769.) Dallama : Jézus, én bizodalmam. (86) Ember, vedd fontolóra, Mi voltál, mi vagy • és mi léssz, Ha végsőt üt az óra, Es életed végéhez érsz : Por vagy s porrá lesz tested, S amid van, mind elveszted. 2. Azért el ne bízd magad, Bármilyen sok jót is élvezz, Minden erőd és javad Ma van, holnap semmivé lesz, Ranggal, kinccsel, eszeddel Hiába büszkéik edel. 3. Bárki vagy, s bármi valál, Elmégy innen, jól kell tudnod. Bűnöd zsoldja a halál, Nem lehet más