Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

III. Az egyházi esztendő többi része

NEMZETÜNK SZERETETE 437 Dallama: Térj magadhoz. (170) AOQ Ha boldogítni akarod Az egész embernemet, 00# . Előbb eszed, szíved, karod Boldogítsa nemzeted. A világnak általa Leszesz tevékeny tagja, Tengerbe is a kis patak Csak a folyam útján szakad. 2. Hogy Jézus követője légy, Lépj az ő nyomdokiba, Ο is szereté nemzetét, Mint annak édes fia, Népének is üdveért Áldozta fel életét, S most benne az emberiség Imádja Üdvözítőjét. 3. Hogy ne vonzódnál a törzshez, Melynek sarja vagy, híven, Mint vonzódik az egészhez Á rész ösztönszerűen ? Hisz száz nemzedéken át A nemzet teste táplált, Ennek köszönöd létedet, Ez tartotta fenn nevedet. 4. Ki övéivel nem gondol, Hitehagyott az s pogány, Ezt mondja szent Pál apostol Már az idők hajdanán. Az, mint hazaáruló, Az örök tűzre való, Nem méltó, hogy üdvöt lásson, Sem itt, sem a más világon. 5. Kiki az ő nemzetének Rendítlen híve legyen S javára szülőhelyének Amit csak tehet, tegyen, A nemzet édesanyánk; Mily sok jóval volt hozzánk! Azt kiki méltán megveti, Ki hü anyját nem szereti. 6. Nemzetünk öröklött terét Hűségesen míveljük, Szabadságát, becsületét, Virágzását emeljük. Más népeket tisztelve, Sajátunkat szeretve, Ennek szenteljük magunkat, Erőnket, akaratunkat. Bcs. 181. Margócsy József. Dallama; Az Ur énnékem őriző pásztorom. (201) Isten, e honnak imádott szent Atyja, Hozzád • száll buzgó ajkaink szózatja, Kinek hatalma alkot világokat S tetszésed szerint forgatod sorsokat, Hallgasd meg, kérünk, legbuzgóbb imánkat: Boldogítsd, áldd meg, dicsőítsd hazánkat. 2. Ezer év már elrepüle felettünk, Hogy e szép honnak lakóivá lettünk, Te hoztad egykor, népünk hű vezére, Atyáinkat e Kanaán földjére, Maradé-