Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

III. Az egyházi esztendő többi része

178 reggeli énekek gasztalj mindenkoron Búmban, keresztemben. 2. Világ világossága, Nincs oly sötét éjjel, Hogy azt igéd hatalma Ne oszlassa széjjel, Serkents hát igaz hitre Szent tudományoddal, Ösztönözz új életre Példaadásoddal. 3. Oh add, hogy örömedben Mindig kövesselek, S e földi életemben Jóban kedvet leljek, Isten égi országát Elsőbben keressem, S így annak igazságát Már itt elnyerhessem. 4. Add, legyek kedvelője A tisztes életnek,. Teremjem ma is bőven Gyümölcsét a hitnek, És tebenned kövessem Szent példaképemet, S a testet ne szeressem Jobban, mint lelkemet. 5. Mivelhogy ez az élet Folytonos küzdelem, A melyben nem ér véget A baj, bú, félelem, Add, Uram, hogy nemesen Küzdve harcolhassak, S egykoron készségesen Pállal így szólhassak : 7. Harcomat megharcoltam, Jól töltém éltemet, Utam már megfutottam, Megtartám hitemet, S hogyha lefoly végtére Életem pályája, Mennyben vár hitem bére, Az üdv koronája. Bcs. 230. F. Melczer Gyula. Dallama : Mint a szép híves. (212) 0*JQ Mikor a halál álmából Majd én is felébre^ΟΎ. dek, És sírom éjszakájából Dicsőbb reggelre kelek: Akkor célomnál leszek, Minden gondot leteszek ; Eltűnik a baj, mint álom, Teljes lesz ott boldogságom. 2. Most még erre az életre Virrasztál fel, jó Atyám! Segélj,,taníts türelemre, Bármely terhet raksz is rám. Áldd meg mai napomat S egész bujdosásomat, Hogy szent tetszésedre éljek S ítéletedtől ne féljek. 3. Add, ha elhívsz e világból, Hittel vegyek végbúcsút ; Biztass, hogy a síri-ágyból Hozzád, mennybe visz az út. Enyhítsd végső harcomat; S kik siratják