Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

II. Az egyházi esztendő ünnepes fele és az egyház ünnepei

116 böjt 5. Szent vér csorgott a fejéből, Oldalából s egész belsejéből; De elnyerte diadalmát: Megdöntötte a pokol hatalmát. 6. Nagy fennszóval kiált vala A keresztfán, mikor haldokola: Ember, soha ne feledd el, Kit gyötörtél a te bűneiddel! 7. Krisztus, ki meghaltál értünk, Ó bocsásd meg immár minden vétkünk; Pokol helyett miénk a menny Legyen, Uram, hitünk szerint, ámen! Tr. 176. F. V. J. Dallama: Légy csendes szívvel. (211) Megállok csendben keresztfádnál S némán - lehajtom bús fejem : Tehozzád jöttem, mintha várnál, Én Megváltóm, egyetlenem; Te, ki érettem is szenvedtél S a Golgotán megfeszíttettél: Könyörülj rajtam. 2. Általkarolva keresztfádat Bánat tölti el szívemet : Ó mert tudom, ha lelkem fáradt, Nyugalmat máshol nem lelek. Te vagy, az irgalom egyedül, Ki a bűnbánón megkönyörül, Én Uram, Jézus. 3. Tudom, meghallod esdeklésem, Ha bűnöm el nem hallgatom: Te könnyíted meg szenvedésem, Üdvöm ,csak tőled várhatom; Védő karod felém kitárod És csüggedt éltemet megáldod A keresztfáról. P. J. Dallama : Jézusom, ha reád nézek. (62) Jézus, áldott légy ezerszer, Hogy szeretvén • engemet: Sok sebeddel üdvöt szerzel És megmented lelkemet. Letérdelve, könnyezve Borulok a keresztre, Melyen immár haldokolva Vérzel az én váltságomra. 2. Te gyógyítsd meg az én lelkem, Mely Ádámmal vétkes lett, S vedd le rólam ínségemben A fájdalmas keresztet. Bűneimet megbánva Kérlek, ne dobj halálba, S lelkemet, a megsebzettet Szent véreddel permetezd meg.