Keresztyén énekeskönyv. A dunántúli evangélikus énekeskönyv rövidített kiadása új résszel (Budapest, 1957)

III. Az egyházi esztendő ünnepei

juk, szent Atyánk, nevedet, Add, becsüljük jótétedet! Ó, segélj, hogy valahára Jussunk el hitünk jutalmára! Dicsértessél mindörökké! Schlegel János (1721 — 1793) Dallama: TündOklö hajnali csillag nin Szentegyházunk hajdanáról, Az apostolok ώΊ." koráról Ma híven emlékezzünk. Szent örömmel nézünk rája, Mint az üdvnek hajnalára. Hol szebb tavaszt lát szemünk. Akkor Bátor Férfiszívek, végig hívek, szertejártak, A világgal szembeszálltak. 2. Egyik sem élt önmagának, Hanem élt, halt Krisztusának, Nem volt köztük hűtelen. Védeni az Igazságot, Téríteni a világot Készek voltak szüntelen. Ezrek Tértek Az egyházba hallatára az igének, Mit szent tűzzel hirdetének. 3. A szent hajdant a jelennel összemérvén, szemünk könnyel Megtelik ez ünnepen. Az volt a hit Ifjúsága, Ma hidegség némasága Vesz erőt a kebleken. Szívben Hűtlen Ε nemzetség, elfeledték, hogy Uroknak, Jézusnak mivel tartoznak. 4. Te magas ég, üdv hazája, Zendülj meg pünkösd napjára, Isten Lelke, szállj reánk! És keletről napnyugotra Villámként ragyogj fel újra, Hogy derüljön éjszakánk. Töltsd el Hittel Szíveinket, lelkeinket és ébreszd fel Az alvókat szent igéddel. 5. így egyházunk hajdanához, Az apostolok korához Űjra méltó lesz korunk; Győzelemre, virulásra, Legdicsőbb feltámadásra Bizton eljut Sionunk. Mint a Szikla AH a vészben rendületlen, úgy fog állni S a világgal szembeszállni. Elefánt Mihály (1816—1872) 9* 131