Keresztyén énekeskönyv. A dunántúli evangélikus énekeskönyv rövidített kiadása új résszel (Budapest, 1957)

III. Az egyházi esztendő ünnepei

5. Szent vagy, ó, a te szentséged Tiszta mint a napsugár, Semmi rút és semmi vétek Nálad kedvet nem talál. Adj szeplőtelen szívet, Mely holtig legyen tied; Amit szeretsz, add, szeressem, Amit megvetsz, add, megvessem. β. Szereteted, szelídséged A legtisztább indulat, Te megszánod, aki téved S elhagyja a jó utat. Adj nekem is oly szívet, Mely rosszért jóval fizet, Mely szelíd a jó baráthoz S ahhoz is, ki üldöz, átkoz. 7. Te vagy az én erős várom, Ó ne hagyj el, légy velem, A vigaszt csak tőled várom, Hogyha vérzik kebelem. Szállj szívembe, adj erőt Soha el nem csüggedőt, Ajkam, éltem hadd dicsérjen, Itt e földön s majd az égben. 8. Légy gyámolom, erősségem, Híven mellettem maradj, Nyújts segítő jobbot nékem. Ha az élet terhe nagy; Törd meg testem vágyait, Bűnre késztő csábjait, Üjíts meg engem egészen, Hadd járjak az Ür kedvében. 9. Híveidnek állj melléje, Támogass, ha lankadok, Ha rám borul a sír éje, Biztass: hogy feltámadok. Legyen a feltámadás Jobb életre virradás, Választottid seregében örök fidv legyen a részem. Gerhardt Pál (1607—1676) Dallama: Dicsérd Istent keresztyénség 9/4 A Legdrágább ajándékodért Könyörgök, IsAIU teneml Szentlelkedért, vigaszodért, ö, add ezt énnekem! 8. Mély bölcsességed tanalt Ö tárja fel csupán, Téged szeretni ő tanít, Én édes jó Atyám! 127