Keresztyén énekeskönyv. Kiadja a Dunántúli Ágostai Hitv. Evang. Egyházkerület. 10. kiad. (Budapest, 1914)

VII. A halál és az örök élet

472 öhök lil.et 6. Oh bízzatok, a hit világa Szebb ottho­nunkba elvezet! S utunkat ékesíti, áldja Az égi fény, a szeretet. A ki hisz, remél és szeret, Krisztus jobbján lel az helyet. 7. Közel vagy, kegyelem szép napja, Már hajnalodik keleten. Keblem a boldogság át­hatja, Ini célomhoz közeledem. Lelkem Jézus­sal egyesül, Honvágyam immár teljesül. Wimmer Ágoston felsőlövői lelkész (1791—1863). Dallama: Ki dolgát csak Istenre hagyja. fiHfl A ζ égbe vágyom, fel az égbe, Buz­gón ezért imádkozom; Az én Atyámnak közelébe, Oda, oda kívánkozom. Ott van az én szebb s jobb hazám, Ott leszek boldog igazán. 2. Ott levetem, mi rajtam földi, Ott bűn nem sért, bú nem gyötör; Poharam az Úr színig tölti Veled, oh tiszta szent gyönyör, S angya­lokéval zeng dalom, Mikor Istent magasztalom. 3. Ami után itt csak igyekszem, S vágya­kozom, elérem ott, S tökéletességben cselek­szem, Atyám te szent akaratod; Itt boldogsá­gom éjjele, Ott lesz mosolygó reggele. 4. Kik a szívemhez forrtak itten És most uyugosznak csendesen, Kiknek sírját virággal hintem S könnyharmattal öntözgetem: A jók mind várnak már oda, Hol napunk le nem megy soha. 5. Addig, Atyám, mosd hófehérre, Az én bűnbánó lelkemet! Ártatlan Bárány drága vére, Gyógyítsd meg sok nagy sebemet! S túl búj­dosásom árnyain Szálljak fel hitem szárnyain! Sántha Károly.

Next

/
Oldalképek
Tartalom