Keresztyén énekeskönyv. Kiadja a Dunántúli Ágostai Hitv. Evang. Egyházkerület. 10. kiad. (Budapest, 1914)

VII. A halál és az örök élet

feltámadás, ítélet és örök élet 458· memnek S útját semmi sem állja Hálámnak, dicséretemnek. Itt csak tükörben látok, Ott lelek valóságot. 5. Akkor mennyei sugár Örök lényben megmutatja, Hogy ez életben is már Jól bánt velem éltem Atyja, Bár sokszor próbára tett, Dorgált, mégis szeretett. 6. Örvendj lelkem sorsodnak, Töredékeny porsátorod, A test, mellyel bajodnak Ezer terheit hordozod, Setét sírjából kikel S dicsőbb létre ébred fel. 7. Bár itt nincs maradásod, Hittel tekints halálodra, Ha véget ért futásod, Eljutsz magasztos célodra. Itt élj feddhetetlenül, S mennyben Örülsz vég nélkül. Kis János, püspök (1770—1846). Dallama: Uram, rosszúl cselekedtem. CQA Τ Tram beszéded állandó, Ha megJOai u halok is élek; Qsak a gyarló test halandó, Halhatatlan a lélek. Örökké tartó jutalmam Lesz mennyben, ez bizodalmam. 2. Itt a magot búval vetem, Gyakran könynyet hullatok; De lesz egy dicsőbb életem S akkor vígan aratok. Megszűnik minden siralmam, Nem csüggedez bizodalmam. 3. Itt örömem néked élni S vinni könnyű terhedet; Gonoszoknak kell csak félni, Őket éri ítélet. Majd ha ítélsz, lesz oltalmam, Jézus az én bizodalmam. 4. Testem, földdé s porrá légy bár, Te is megdicsőülsz még; A sír csak kis ideig zárS örök hazád lesz az ég. Ε hiten épül nyugal, mam, Müy nagy jó e bizodalmam. 5. Jézus, te ki feltámadtál, Ε jót néked hálá-