Keresztyén énekeskönyv. Kiadja a Dunántúli Ágostai Hitv. Evang. Egyházkerület. 10. kiad. (Budapest, 1914)

I. Dicséretek és könyörgések

DICSÉRETEK suttogása Téged áld s a tenger zúgása. Dicsőség néked Teremtőnk! 2. Az áldások Istenének Zendüljön ajkunkon ének! Tőle, kinél nincsen árnyék, Száll le minden jó ajándék. Javait a jóság Atyja Nagy bőséggel osztogatja; Ő táplálja, mi testünket, S kies mezőkön mi lelkünket. Áldott légy áldás kútfője! 3. A kegyelem Istenének Zendüljön ajkunkon ének! Ki a Jézust elkiildötte, Ε világot úgy szerette. Szeretetnek mély tengere, Boldog, ki elmerül bele! Atyánk mily magas szerelmed ! Elménk nem ér föl, hiszünk benned, S porba borulva imádunk! 4. A békesség Istenének, Zendüljön ajkunkon ének! Ö törli le könnyeinket, Gyógyítgatja sebeinket, Vigasztaló szép beszéddel, Biztatgató reménységgel. Mint a friss harmat hullása : Termő lesz a szív újulása S imádságban illatozik. 5. Az öröklét Istenének Zendüljön ajkunkon ének! Hulljon bár testünk a sirba, Nevünk Istennél fölírva. Ha Jézussal élünk, halunk, Mint ő, mi is föltámadunk! Hogyha innen elköltözünk, Örök dicsőségbe öltözünk. Dicsőség legyen Istennek! Sántha Károly. Dallama: Győzhetetlen én kőszálam. Λ hü lélek, ki az élet Titkaiba bele• x * mélyed, S örök rendjét észreveszi, Az az Istent meg is leli. 2. Ott van nála, megtalálja: A mezőnek kis fűszála, Felhős hegyek kősziklája, Mind az Isten szent csodája. 2*