Keresztyén énekeskönyv. Kiadja a Dunántúli Ágostai Hitv. Evang. Egyházkerület. 10. kiad. (Budapest, 1914)

IV. Az egyház és a kegyelmi eszközök

200 A KERESZTYÉN ANYASZENTEGYHÁZ 200 sem árt: Nézd, kezemre jegyezlek fel, Nem szenvedhetsz semmi kárt. Ne félj, van reád gondom, Ellenségid megrontom, Hajlékidat megépítem, Rád fordítom tekintetem. 6. Szemem kísér lépten-nyomon, Áldlak, védlek szüntelen; Én szülöttem, én Sionom, Itt hordozlak ölemen. Tőlem el ne szakasszon Se öröm, se fájdalom, Se Sátán, se harc, se halál, Légy hív, remélj, türj és bízzál! Eredeti dallam. rtfirt Térj magadhoz, drága Sión, Van Ϊ? & • A még neked Istened! Ki atyádként felkaroljon, S szivét ossza meg veled! Azt bünteti, kit szeret, Máskép ő nem is tehet! Sión, ezt hát gondoljad meg, Szabj határt bús gyötrelmednek! 2. Hullámok ha rémítenek Mérhetetlen víz felett, S a habok közt szíved remeg, Hogy sírod is ott leled; Ha aludni látod őt, Ki reményed és erőd: Sión, soha se feledd el, Ő megvívhat tengerekkel. 3. Bár hegyek megrendülnének, Miket égi kéz emelt, S indulása a nagy égnek Végromlásra adna jelt: Ne gondold, ha látod ezt, Hogy téged e perc elveszt: Sión, tudd, te meg nem dőlhetsz, Míg oltalmad Istentől lesz. 4. Bár könnyűid omlanának Gyöngyökül a tengerbe, És elhalván hangja szádnak, Csak pihegnél, mint gerle; Bár vér volna bíborod, S kő megszánná nyomorod: Sión, te ne félj gonosztól, Baj nem ér, míg benne bízol! 5. Bár hordozván zsarnok láncát, Érne kínos rabhalál: Ha hitedet el nem játszád, Utad égbe nyitva áll. Örvendj mindég és vigadj, Emié-