Keresztyén énekeskönyv. Kiadja a Dunántúli Ágostai Hitv. Evang. Egyházkerület. 10. kiad. (Budapest, 1914)

III. Az egyházi esztendő ünnepei

II US VÉTI ÉNEKEK 171 kél reményük, a kik ott zokognak, Á szere­tetnek ma lön diadalma, Siron hatalma! 4. Tiprott igazság fölkél s könnye csordul, Eltemetett gyöngy "kiragyog a porbúi, Boldog jövőnek biztató sugára Süt Golgotára! 5. Fel Isten népe az igazért, jóért! Fel ál­dozatra az el nem múlóért! Az igaz élet: az igének élte, Élj s halj te érte! 6. Örvendeteshir jött ma angyalszárnyon,Min­den ajakról szent zsolozsma szálljon, Édes zengéssel töltse be a tájat — Az Úr feltámadt! Sántha Károly. Dallama: Tündöklő hajnali c.-illag. ΑΛΛ Ter hívek, szent háladással, Buzduló •· magasztalással Áldjuk a menny Is­tenét ! Hála hassa át szívünket Hiven ülni ün­nepünket, Húsvét drága ünnepét! Száll a Hála Áldva őtet jóltevőnket, Krisztusunkat, A mi Megváltó Urunkat. 2. Hol vagyon halál, hatalmad? Hol koporsó, diadalmad? krisztusunk mind széttöré. Őt is a kősír fogadta, Ámde újra visszaadta, Mert Isten úgy rendelé; Élet Éled A halálból, s a homályból fénynek árja Hint reményt a földi tájra. 3. Már síromnak éjjelébe S a sötét halál elébe Megnyugodva nézhetek; Testem egykor sírba szállhat, A mi por volt porrá váihat, Lelke­met nem sebzi meg. Itt ha Sirba Tér is testem s porrá leszen, még sem félek, Krisztusommal újra élek. 4. Már ha kedvest kell siratnom, Drága ham­vát földnek adnom: Fáj a szív, de hisz s re-

Next

/
Oldalképek
Tartalom