Keresztyén énekeskönyv. Kiadja a Dunántúli Ágostai Hitv. Evang. Egyházkerület. 10. kiad. (Budapest, 1914)

I. Dicséretek és könyörgések

10 DICSÉRETEK retet árad, Megkönyörülsz fiad ezer baján; Esdeklésem te meg nem tagadod, A mi üdvömre válik, megadod. 6. Boldog vagyok, mi sem csüggeszt el, Érzem, tudom, benned lelek vigaszt; Ha sújtasz is nehéz kereszttel, Felettem atyai szemed virraszt. Áldásidban részesül életem, Feljebb annál, mint kértem s érthetem. 7. Boldog vagyok, mert közbenjáróm Én Jézusom, ki jobbod felől ül. Üdvöm tőled nevében várom, ígéreted őbenne teljesül. Boldog vagyok, míg tart lélekzetem, Dicséretedet áldva zenghetem. Dallama : Ki dolgát csak Istenre hagyja. 1 Λ (")h vajha ezer nyelvem volna, S an• βι " gyalokéval érne föl, Mindegyik versenyezve szólna Teljes szívemnek mélyiből Dicséretedre, Istenem, Ki annyi jót mívelsz velem! 2. Bár szavam elhatna odáig, Hol a nap ragyog fényesen, Szívem amíg ver, mind halálig Szeretné Istenét híven; Bár mindegyik szívdobbanás Lenne egy-egy hálaadás! 3. Ezer áldást ki harmatoz rám? Te egyedül jó Istenem. Ki vezérel e földi pályán? Atyám, ki más, hogyha te nem ? Botlásimat ki tűri el Kimondhatlan szerelmivel ? 4. Vessződet csókolom, mely dorgál, Meghajlom szent kezed előtt, A kísértés csak jómra szolgál, Kitartásra ez ád erőt. Ez nemesíti szívemet, S érezteti kegyelmedet. 5. Gyakran tapasztaltam örömmel, Hogy mind ió, mit tetszésed ád. Ha színig töltéd is üröm-