Keresztyén énekes könyv. Kiad. az Ágostai vallástételt tartó evangelikusok dunántúli Superintendencziája. 3. jav. kiadás (Pest, 1869)

ÉNEKEK

szenvedéséről és haláláról. 63 gyok A te jótetteid, Testem, lelkem, s mindenem Csak teneked szentelem, Mint kívánják nagy érdemid. 8. Oh Jézus! szenvedésed Mig éltemet engeded, Add, szivemben legyen, E3 lelkem halálodból, Keserves kinaidból Vigasztalást s erőt vegyen. 9. Hogy minden tetteimben Azt forgassam elmémben, Ki lett mi váltságunk ? Miképen ment az végbe? Mi van e szövetségbe, Hogy Te lettél igazságunk ? 10. Add példádat kövessük, Es azzal ékesítsük A mi sziveinket, Tűréssel békeséggel, Szerető szelídséggel Bírjuk a mi lelkeinket. 11. Testet s vért megtagadni, Keresztedre feszíttetni Vétkes kívánságom, S valamit szemed gyűlöl, Kerülni minden felől Legyen foglalatosságom. 12. Végre fohászkodásid, Véred s könyhullatásid, A melyek folytanak, Engem folytán éltemnek Kebledbe kisérjenek, S örök nyu galmat adjanak. Dallam: Mint a szép hives patakra. vjvj l^eresztfán én szeretetem A Jézus, e 4 4 .11. világnál Én őtet jobban szeretem, Mert e világ meg nem áll, Kincse nem soká használ, Megfoszt attól a halál, Keresztfán én szeretetem, Kit hit által eljegyzettem. 2. Keresztfán én szeretetem! Hitetlen; te csodálod, Hogy én a Jézust szeretem, Kiben te nem találod kedved. Ő én érettem átokká lett, s helyettem. Keresztfán én sat.