Karsay Sándor – Czékus István: Agenda II. (Budapest, 1891)

I. Ünnepi imádságok

— 9. — Tévelyítő s csábító a pályám, Ε világ itt elrabolja pálmám; De Te jöttél, Jézus, égi jóság — Boldogok, kik nyomdokid tapossák. Kik a bűnön sírva, Hozzád mennek, Öröme van azokon a mennynek. Téged vártunk, — kit várnánk mi többé? Hozzád leszünk hívek mindörökké! Szent Igédnek hathatós szózatja A velőt és szivet általhatja: S ellágyulva és megszelídülve, A keménv sziv lábaidhoz ül le; S szent örömmel szomjúhozva hallja Az Igét, mely Istennek hatalma. Téged vártunk, — kit várnánk mi többé? Hozzád leszünk hívek mindörökké! Minden váll hord itt súlyos keresztet. Melyet a szem könnyel megferesztett; De ha Jézus, keresztfádra nézünk, Minden búnkban vigaszt s enyhet érzünk. / Iis megnyílni látván kőkoporsód, Békén hordunk minden gyászos sorsot. Téged vártunk, — kit várnánk mi többé? Hozzád leszünk hívek mindörökké! Amen. Sántha Κ á roh/. IV. Délután. Örök Isten, jóságos mennyei Atyánk! hatalmadat hirdeti a világ, jóságodat hirdeti a kegyelem lelki országa. Engedd, hogy midőn oly borúit a télnek ábrázatja, a világról elfordítsuk szemeinAgenda II. 2