Gyurátz Ferenc: Kézi agenda. 3. kiad. (Pápa, 1916)

V. RÉSZ. Halotti imák

- m Jak. 5. r. 11. ν. „íme boldognak mondjuk azokat, akik háborúságot szenvednek, Jóbnak tűrését hallottátok és minémtl végét adta az Ur az ő nyomorúságának, láttátok; mert igen irgalmas az Ur és könyörülő." Jelen. 2. r. 10. v. „Semmit ne félj azokban, amiket szenvedendő vagy... Légy hü mindhalálig és néked adom az életnek koronáját." Jel. 21. r. 5. v. „És az Isten eltöröl minden könyhullatást az ő szemeikről és a halál többé nem leszen, sem a keserűséggel való sirás, sem a kiáltás, sem semmi fájdalom nem leszen többé, mert az elsők elmultak." 3. Öregek felett. I. Kir. 19. r. 4. v. „Elég immár az én életem, most óh Uram vedd el az én lelkemet; mert nem vagyok jobb az én atyáimnál." Jób. 3. r. 16—17. v. „Avagy miért nem lettem olyan, mint a kisdedek, kik világosságot nem látnak? Ott a hitetlenek megszűnnek a fenyegetéstől és megnyugosznak ott, kik a munka miatt megfáradtak." Jób. 3. r. 20. v. „De miért ád az Isten a nyomorultnak világosságot és életet a keseredett szívűeknek." Jób. 5. r. 24—26. v. „És meglátod, hogy békesség leszen a Te hajlékodban és a Te házad népét békességben látod . .. Meglátod, hogy a Te magod megszaporodik és a Te fiad, mint a földön való fű. Vénségedben mégy bé a te koporsódba, mint a learatott buza a csűrbe vitetik az ő ideje korán." Zsolt. 4. r. 9. v. „Békességben lefekszem egyetemben és elalszom, mert Te Uram egyedül adsz nekem bátorságos lakást." Zsolt. 29. r. 6. v. „A Te kezeidbe ajánlom az én lelkemet, mert megváltottál engemet Uram, igazságnak erős Istene." Zsolt. 39. r. 8. v. „Azért én most mit várok Uram ? Minden bizodalmam csak Te benned vagyon." Zsolt. 39. r. 13. v. „Uram én Te előtted jövevény vagyok és zsellér, miképen minden atyáim voltak." Zsolt. 42. r. 3—4. v. „Szomjúhozik az én lelkem az Istenhez, az élő erős Istenhez. Vájjon mikor mehetek el, hogy bémutassam magamat Isten előtt ? Az én könyhullatásom volt nekem éjjel és nappal kenyerem, midőn mondják nekem: Hol vagyon a Te Istened?"