Békés-Csabai énekeskönyv ágostai hitv. evangyelmi hivek számára. 9. kiad. (Budapest, 1909)

A) Templomi énekek - X. Mennybemenetel

— 53 — dog, a ki azt futja: Bár én is azon haladjak, Holtomig hived maradjak. 6. Oh igy bizonynyal nem félem Végső Ítéletedet, Sőt meghallani remélem Amaz Ígéretedet : Jól vagyon, én jó szolgám, Mindig hiv valál hozzám, íme hűséged jutalma: A mennyeknek birodalma. 70. Mint : Procitte, hlas k nám. Wachet auf, ruft uns die Stimme. 1. Egek egébe költözél S fényes dicsőségbe öltözél, Te életnek fejedelme, Elvégezvén nagy munkádat, Örömmel üdvözlöd Atyádat Mennyben, kinek vagy szerelme Sokat munkálkodtál, Égi fényt gyújtottál Leikeinkben. Oh áldassál, Imádtassál, Örökké magasztaltassál. 2. Híveidet bús szivekben, Hogy megerősitnéd hitekben, Lelkedet rájok öntötted, Bánatban biztatásunkra S halálban vigasztalásunkra Ötet hozzánk is küldötted, 0 vezet bennünket, Hogy téged, fejünket Követhessünk, Tudjuk utunk S ha jól futunk, Mi is boldog czélra jutunk. 3. Hogy elkészitnéd helyünket, Hol egykor befogadsz bennünket, Hazánkba előttünk értél; Élsz isteni dicsőségben S részt adsz aszóknak üdvösségben, Kiket híveknek ismértél. Érettünk meghaltál, Közbenjárónk voltál Isten előtt, Most is jót tészsz, Helyünk már kész, Holtunk után magadhoz vészsz. 4. Mely boldogság lesz majd részünk, Midőn minden terhet letésziink S téged szemlélünk,